Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

108 felperes egy előző perben nemcsak állította, hanem bizonyította is K. Miklósnak beismerésével, hogy ez felperessel a gyermek születése előtt 7 hónappal közösült, és hogy így K. Miklós a gyermeknek az atyja, következőleg az alperes a gyermek nemzője nem lehet; mert a melleit a vélelem mellett, hogy az a férfi, a ki az anyával a gyermek születése előtt 6 hónapnál nem kevesebb és 10 hónapnál nem több időben nemileg közösült, a gyermek nemzőjének tekintendő, a felebbezési bíróság jogszabály sértése nélkül adhatott helyet felperes keresetének az alperes ellen, ha alperesnek a felperessel a vélelmi időszakban való közösülését bizonyítva látta, habár K. Miklós az ellene indított perben a vélelmi időszakban felperessel való közösülésre nézve beismerő nyilatkozatot tett is. Az az alperesi panasz is alaptalan, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, a mikor felperesnek azt a cselekményét, a mely szerint ő előbb az állítólag vagyontalan K. Miklós ellen indított tartási pert, utóbb pedig a pert letéve a vagyonos alperes ellen fordult keresettel, nem minősítette büntetendő zsarolásnak, s ez alapon a keresetet el nem utasította; mert ha a törvénytelen gyermek alkjával a fogamzási vélelmi időszakban egynél több férfi közösül, az anya nincs elzárva attól, hogy a vele közösülők közül egyik ellen indított tartási pert letéve, a másik ellen forduljon, és a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy a felperesnek ezt a cselekményét zsarolásnak nem minősítette. Nem bir megállható alappal az az alperesi panasz sem, hogy a felebbezési bíróság jogszabály sértésével alkalmazta a nemzés vélelmét alperesre akkor, a mikor K. Miklós perbeli beismerő nyilatkozatával teljes bizonyosság szolgáltatott arra, hogy a fogamzási vélelmi időszakban K. Miklós közösült a felperessel, míg alperessel szemben csak kétely állhat fenn, a mit teljes bizonyosságra emelni a felperes esküje nem képes ; mert ha bizonyíttatik is, hogy a gyermek anyja a fogamzási vélelmi időszakban egynél több férfival közösült, a nemzési vélelem a közösülők mindegyike ellen fennáll, s a kérdés csak a közösülés megtörténte körül foroghat, a melyre nézve felperesnek esküje bizonyítékul szolgálhat. Alaptalanul panaszolja jogszabálysértésként alperes azt, hogy