Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

7«J pedig, mert ebben bizalmuk megrendült, saját kezdeményezésükből közvetlenül a felperesnek fizették. E tényállás mellett a felebbezési bíróság a B. alatti okiratnak tartalmát, mely szerint az összes alperesek mint felperessel közvetlenül szerződő alhaszonbérlő társak jelentkeznek, nem azért jelentette ki valótlannak, mert a szerződésben törlés és utólagos beszúrás látható és hogy ez alkalmas lehetne a szerződés tartalmának valósága iránti vélelem lerontására, hanem Ítéleti indokai szerint azért, mert a szerződés feltételei III—V- r. alperesekkel aláírás végett K. József útján közöltettek és ezek a szerződést aláírták a nélkül, hogy az előttük felolvastatott és annak tartalma megmagyaráztatott volna és mert ezek az alperesek a szerződés aláírásakor a szerződés tartalmával és az egyetemleges kötelezettség elfogadása iránt szerződési akaratukat ki nem jelentették. A felebbezési bíróságnak ez a jogi indoka azonban nyilvánvalóan téves; mert olyan esetben, midőn a szerződő felek írni és olvasni tudnak, a szerződés érvényesen megkötöttnek tekintendő akkor is, ha annak tartalma aláírás előtt fel nem olvastatott és meg nem magyaráztatott; továbbá mert az írásba foglalt szerződés érvényességének nem szükségképpen feltétele az, hogy azt szóbeli megállapodás vagy akaratkijelentés előzze meg, hanem a szerződésben felvett feltételek akkor is kötelezővé válnak, ha a szerződés az egyik fél által irásba foglaltan, a többi szerződő felekkel elfogadás és aláírás végett közöltetik és azt az írni és olvasni tudó ellenérdekű felek tényleg aláírják és az ekként a másik szerződő fél jelenléte nélkül elfogadott szerződés világos tartalmával szemben nem is vitatható sikerrel, hogy a szerződés nem foglalja magában a szerződő felek valódi szerződési akaratát, csak ha az bizonyíttatik, hogy tévesztés vagy menthető tévedés esete forog fenn; ámde a felebbezési bíróság tényállása nem tartalmazza azt, hogy alperesek a szerződés tartalmára nézve megtévesztettek volna, menthető tévedésről pedig szó nem lehet akkor, midőn az írni és olvasni tudó felek az állítólagos tévedés okául azt hozták fel, hogy az eléjük terjesztett szerződést el nem olvasták és azt a nélkül írták .alá, hogy annak tartalma nekik megmagyaráztatott volna. Minthogy pedig a B. alatti kifejezett tartalma szerint III—V. r. alperesek is közvetlen szerződő albérlő-társaknak tekintendők, a haszonbérlő társak pedig a szerződésben elvállalt kötelezett-