Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

66 Ügy állás : K. Pál átruházván ingatlanait gyermekeire, kikötötte magának az átruházott házban az élethossziglani lakás szolgalmát, valamint a birtok után a községi adóból járó faszedési jogot. A ház még 1888 ban leégett. Gyermekei a házat fel nem építették, hanem atyjuknak egy ideig lakpénzt fizettek, később pedig más községbe tették át rendes lakásukat és felhívták atyjukat, hogy kövesse őket új lakásukra, az ingatlanokat részben eladták, részben ezek utódaikra szálltak át. K. Pál keresetet indít a kötelezettek ellen a lakás és tűzifa egyenértékének megfizetése iránt. A felebbezési biróság felperest a lakás egyenértéke iránti keresetével elutasította, ellenben alpereseket a tűzifa egyenértékében marasztalta, a kir. Cuna felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adva, felperesnek a lakásszolgalom egyenértékéhez való jogát az alperesekkel szemben megállapította és a felebbezési bíróságot e részben további eljárásra utasította, úgyszintén II. r. alperes csatlakozási kérelmének is helyt adva, felperest a tűzifa illetményre nézve keresetével elutasította a következő indokolással: Felperes felülvizsgálati kérelmében elsősorban és főleg azt panaszolja, bogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett, midőn az alapon, hogy ama ház, melyre a lakásszolgalom, vonatkozott, tűzvész által elpusztulván, a szolgalom gyakorolhatása mindaddig szünetel, míg az ingatlan helyreállíttatván, azt a tulajdonságát, mely a szolgalom gyakorolhatásának előfeltétele, ismét visszanyeri, a lakásszolgalom egyenértéke iránti keresetével elutasította. Ez a panasz lényegileg alapos; mert jogszabály ugyan az, hogy abban az esetben, ha a lakás szolgalmával terhelt ház tűzvész következtében vagy más véletlen eset által elpusztul, a szolgalom mindaddig szünetel, míg a ház újra felépül; a kötelezett fél azonban a házat megfelelő időben újra felépíteni vagy a jogosult részére hasonnemű lakást szerezni köteles, mivel a szolgalom újra feléledése vagy végleges megszűnte nem. függhet a kötelezett akaratától, és pedig a jelen esetben azért sem, mivel a kikötött lakásszolgalom részben ellenértéke az ingatlan tulajdona átengedésének. Ez en nem változtat az, hogy másodrendű alperes és annak elhalt férje a tényállás szerint a tűzvész után felperest más lakással megkínálták; mert felperes más helységben, ahová a kötelezettek rendes lakásukat áttették, a lakást elfogadni nem köteles. Minthogy pedig a felebbezési biróság tényként megállapította, hogy az a ház, melyben felperest a lakás szolgalma megillette, 1888-ban leégett, s azóta alperesek a ház felépítéséről nem gondoskodtak, sem felperest hasonnemű más lakással el nem látták,