Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

53 I. rendű alperes ingatlanokban és társadalmi állásából kifolyóan majdnem fél millió korona vagyonnal rendelkeznek, ellenben a fel­peresnek sem vagyona, sem keresetforrása nincs, és mint gyenge, beteges nő önmagának eltartására physicai munkával képtelen. Alpereseknek az a megállapított cselekménye, hogy felperes férjének szökve kivándorlását ők segítették elő e czélra szükséges pénzösszeg adásával s ezáltal felperest oly helyzetbe juttatták, hogy eltartása végett férjének netaláni keresményéhez birói segélylyel sem férhet, jogilag maga után vonja az alpereseknek nemcsak az elhagyott kiskorú unokák eltartása iránti törvényszerű kötelezett­ségét, hanem az alperesek elősegítésével elhagyott vagyontalan és keresetképtelen felperesről való gondoskodás kötelezettségét is, tekintettel az alperesek kedvező vagyoni helyzetére is. Ugyanezért alpereseknek a felperes tartása iránti kötelezett­sége a megtámadott ítélet e részben való megváltoztatásával meg­állapítandó volt. Minthogy azonban a felebbezési bíróság a tartás időtartama és mérve tekintetében nem bocsátkozott a tényállás megállapítá­sába, erre vonatkozóan tárgyalás tartására, a tényállás megállapítá­sára és az összes költségre is kiterjedő új határozat hozatalára volt utasítandó. (Kir. Curia I. G. 438 1904. 1904 október 7.) 2067. Az ismeretlen tartózkodásu alperes részére kiren­delt ügygondnok megbízása és tisztje a jogerős ítélet hozatalával megszűnvén, külön megbízás nélkül a pert meg nem újíthatja. Ügyállás: K. S.-né az ismeretlen tartózkodásu férje ellen ideiglenes nő- és gyermektartás iránt pert indítván, alperes részére ügygondnokul dr. T. P. ügyvéd rendeltetett ki, a kinek helyettese a tárgyaláson oly be­ismerést tett, a melynek alapján alperes tartásban marasztaltatott. Nevezett ügygondnok a pert újítja az alapon, hogy az ismeretlen tartózkodású al­peres távozásakor oly ingatlant hagyott hátra, a melynek jövedelméből fel­peres és gyermekei tisztességesen megélhetnek s így férjének marasztalta­tása és vagyonának végrehajtás alá vonása helyet nem foglalhat. Az alsó­biróságok a perújításnak helyt adva, az alapperbeli ítéletet hatályon kívül helyezték és felperest alapperbeli keresetével elutasították, ellenben a kir.

Next

/
Oldalképek
Tartalom