Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)
13 vizsgálatnak lehet helye, ezekhez képest a fenti rendelkező rész értelmében kellett határozni. (Kir. Gurial. H. 15 és 11/1903. 1903 szeptember 3.) 1818. Az 1871 : LIII. t.-cz. 5. §. 1—5. pontja szerint a földesúri malomjog megszüntetve nincs, következésképen a midőn törvény szerint fennáll a volt földesúrnak malomjoga (a gőzüzemre berendezett malmok kivételével) és törvényen alapul a volt úrbéresek részéről az a kötelezettség, hogy a földesúrnak malombért tartoznak fizetni, ezzel a törvényes rendelkezéssel szemben a malomtulajdonosokat terheli a bizonyítási kötelezettség arra nézve, hogy köztük és a malomjog tulajdonosa között eredetileg oly szerződés keletkezett, mely szerint utóbbi különösen tartozott részükre ingyenfát kiszolgáltatni és ennek fejében tartoztak fizetni. Ugyállás : A v—i. közbirtokosság több rendbeli keresetet indított az alperesek ellen azon az alapon, hogy azok a Vág folyóban levő vízimalmaik után 1888—1901. évekre hátralékban maradtak malombérrel (taksa). Ennek megfizetését követeli felperes, földesúri volt minőségéből kifolyóan, és pedig minden egyes malomkő után 28 K-t. A keresetek egyesíttetvén, alperesek azzal védekeznek, hogy az a pénz, a mit felperesnek évenként fizettek, nem volt malombér, hanem azért fizettek, mert régi idők óta felperes köteles volt a molnároknak tűzifát, épületfát és zsindelyfát, valamint a gátak fentartására szükséges fát adni. Miután felperes e kötelezettségét husz év óta nem teljesítette, egyenként 800—800 K. iránt viszontkeresetet támasztanak. Előadták még, hogy ha volt is felperesnek malomjoga, az megszűnt, mert ők a folyóvíz partjainak tulajdonosai, tehát a meder is őket illeti meg, továbbá mert felperes közbirtokosság a v—i úrbéreseknek nemesi birtokát eladta s így az ennek tartozékát képező malomjog is eladatott. A felebbezési biróság alpereseket egyenként 112—224 K. megfizetésére kötelezte, ellenben viszontkeresetükkel — a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokolással: Alperesek felülvizsgálati kérelmükben azért támadják meg a felebbezési biróság Ítéletét, mert szerintük a felebbezési biróság megsértette azt a jogszabályt, hogy kétoldalú szerződéseknél csak az a szerződő fél követelheti a szolgáltatás teljesítését, a ki a
