Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)
12 1817. A felebbezési bíróságnak az a végzése, mely szerint ítéletét a felülvizsgálati kérvény beadása után akkép javítja ki, hogy a helyesbítés a tényállásra, sőt az Ítélet rendelkező részére is terjed ki, az ügy érdemére befolyással biró kiigazító, illetőleg pótitélet természetével bir, a mi ellen csak felülvizsgálatnak van helye. Ügyállás : A felebbezési bíróság igényperben a lefoglalt ingóságokat felerészben végrehajtás alól feloldotta, mely Ítélet ellen a foglaltató hitelező mint alperes felülvizsgálati kérelmet adott be, minek következtében a periratok a kir. Guriához felterjesztettek. Még mielőtt a felülvizsgálati tárgyalásra határnap kitüzetett volna, külön jelentéssel ugyanerre a perre vonatkozóan felfolyamodási ügy érkezett a kir. Guriához H. 15. sz. alatt. A felebbezési biróság ugyanis az említett Ítéletét végzésileg kijavította akkép, hogy azzal az ingóságok nem felében, hanem egészben oldatnak fel, a mely végzés ellen ugyancsak alperes felfolyamodást, később pedig igazolási és felülvizsgálati kérelmet adott be. A kir. Guria a neheztelt végzést kiigazító Ítéletnek vette és az eredeti ítélet elleni felülvizsgálati kérvény alapján a tárgyalás kitűzését mellőzve, a felebbezési bíróságot oda utasította, hogy a neheztelt végzést a peres feleknek újból kézbesítse azzal, hogy jogukban áll az ellen 15 napon belől felülvizsgálati kérelmet beadhatni, az alperesnek beadványa pedig már is a kiigazító ítélet elleni felülvizsgálati kérelemnek tekintetik, és pedig a következő indokolással: Tekintve, hogy a felebbezési biróság részéről tett helyesbítés nem csupán név-, szám- és más efféle nyilvánvaló hibákra vonatkozik, a melyek miatt a S. E. 123. §-a értelmében az Ítélet hivatalból vagy a felek kérelmére kijavitható és a 124. §-nak az itélet kiegészítéséről rendelkező esete sem forog fenn, hanem a tett helyesbítés voltaképen a tényállásra, sőt az itélet rendelkező részére is terjed ki, a neheztelt végzés pedig erre vonatkozóan ezúttal felsőbirósági megvizsgálás tárgyává nem tehető, tekintve továbbá, hogy a neheztelt végzéssel az alperes részéről felülvizsgálattal megtámadott felebbezési bírósági itélet lényegileg megváltoztattatott s ez okból a helyesbítő végzés tartalma az ítéletnek felülvizsgálati megbirálásánál figyelmen kívül nem hagyható, mindezekből pedig az következik, hogy a felebbezési biróság neheztelt végzése az ügy érdemére befolyással biró kiigazító, illetőleg pótitélet természetével bir, a mi ellen nem felfolyamodásnak, hanem esetleg csak felül-