Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

8 nem fizetéséről, az adós ellni foganatosított végrehajtás egyes mozzanatairól időnként nem értesítette és az árverés elhalasztásába beleegyezett, ha nem nyert bizonyítást az, hogy a várakozási idő alatt az egyenes adós vagyoni viszonyai rosszabbodtak, úgy az sem, hogy a hitelező a biztosítási végrehajtás alkalmával az egyenes adósnak nem összes ingóságait foglaltatta le, ha ezek később mégis lefoglaltattak és elárvereztettek. Ügyállás : K. L. háztulajdonos bérbe adott K. Jenőnek egy lakást és fényképiroda helyiséget. K. Jenő a bérletet a háztulajdonos beleegyezésével átruházta K. O.-ra és megengedte a háztulajdonosnak, hogy a bérleti viszonyból esetleg felmerülő követelését 2000 K. erejéig ellene érvényesíthesse. Az új bérlő több negyedévi bérrészletekkel adós maradt és minthogy az ellene vezetett végrehajtás sem vezetett teljes eredményre, a háztulajdonos keresettel lép fel a készfizető kezes K. Jenő ellen 2000 K. megfizetése iránt. Alperes azzal védekezik, hogy felperes, illetőleg ügyvéde a követelés behajtása körül mulasztást követett el, az egyenes adós elleni pert és végrehajtást hanyagul vezette, jelesül a biztosítási végrehajtás foganatosítása alkalmával a 860 K. értékű műszereket le nem foglalta. Az alsóbiróságok alperest a kereset értelmében marasztalták, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Alperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság Ítéletét a S. E. 185. §. a) pontja alapján anyagi jogszabály mellőzése miatt támadta meg és azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság az ügy eldöntésénél mellőzte azt az anyagi jogszabályt, a mely szerint a készfizető kezesre nézve is alkalmazandó a kezesre nézve fennálló az a jogszabály, hogy a kezes felelőssége megszűnik, ha a hitelező a közvetlen adós ellen követelésének behajtása körül oly késedelmes volt, hogy a közvetlen adós ellen megillető visszkereseti igény többé sikerrel nem érvényesíthető, s a készfizető kezes is felszabadul, ha a követelés a hitelező hibájából a főadóssal szemben behajthatatlanná vált azon idő előtt, a melyben a kezes a teljesítésre felhivatott. Ez a panasz alaptalan. A felebbezési bíróság az ügy eldöntésénél nem mellőzte az alperes részéről mellőzöttnek panaszolt anyagi jogszabályt, hanem azt a fenforgó esetben alkalmazhatónak azért nem találta, mert a megállapított tényállásból felperesnek az egyenes adós elleni eljárásában mulasztást nem talált.