Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

LX élésre okol nem szolgáltatott, szükséges, hogy a tartásdíjnak a felperes részéről való feltétlen fizetése kifejezetten kiköttessék. 1888. 17(1. oh cselben, midőn a nő maga támadja meg férjél és a/l testileg bántalmazza csak azért, mert annak szóbeli kijelentésével magát sértettnek vélte, a nőnek ez a magaviselete feljogosítja féljél, hogy nejével az éleiközösséget megszüntesse és a női házálól eltávolítsa. 1002. 204. Házassági bontóper folyamában a férjétől külön váltan élő nőnek ideiglenes tartás követelésére csak akkor van jogszerű igénye. Iia a bontóper bíróságának utasítására a kitűzött határidőben a visszatérésre szükséges lépéseket megtette ; ellenkező esetben annak igazolatlan elmulasztása feljogosítja a féljel, hogy a nőnek az életközösség helyreállítására vonatkozó ajánlatát visszautasítsa. 190*5. 207. Habár a nő alapos ok nélkül hagyta el férjét, mégis jogos oka nyílt n különélésre akkor, a mikor férje a különélés alatl súlyos testi sértést követeti el rajta. 1040. 284. Midőn egy előző perben az elváltán élő házasfelek az ideiglenes nőtarlási összegei bíróság előtt kötött egyezséggel határozlak meg, a nő nincsen feljogosítva arra, hogy az ekkép egyezségileg megállapított tartásdíj felemelését kérhesse. 1900. 3ÍM. Az a körülmény, hogy a férj a nazarenus vallásra léit át. az életközösségnek a nő részéről való megszakítására alapos oknak el nem fogadható. 1006. 402. Izraelita vallású hitveslársak között házasság tárgyában kőtőlI szerződésben foglall az a rendelkezés, hogy a meghatározott havi tartásdíj a vonatkozó válólevél kiadása napjától lesz csak követelhető, nem értelmezhető akkép, mintha a nő a házasság végleges felbontásáig ideiglenes tartást általában nem kövelelhetne, tehát még akkor sem, ha a különválásra a férj okot szolgáltatott. 2005. 447. A házastársak közölt kötött oly szerződés, mely szerint a nőnek ;iz a fellétlen jog adatott meg arra, hogy féijét viszály esetén elhagyhassa, a férj pedig magát ez eselre az ideiglenes tartás fizetésére feltétlenül kötelezte, a jó erkölcsökbe nem ülközik. 2005. 417. Ha a nő ideiglenes tartás iránt előzően indítóit keresetével azért utasíttatott el, mivel az akkor még kiskorú volt férjei a törvényes képviselő mellőzésével idézte perbe, ós a nő a helyes újabbi keresetei is késedelem nélkül adla be, alperes a tartásdíjnak az utóbbi keresel előtti időre való fizetésére is kötelezendő. 20 1 7. 437. Az ideiglenes nőtartásra kötelezett férj elhalálozásával a férjnek az ideiglenes tartás iránti kötelezettsége megszűnik ; és akkor már a női ;i tartás helyeit férje után az özvegyi jog illeti meg. 2022. 44.'). A bontó perbeli ítélet meghozatala alán a nő sommás keresetet sem ideiglenes, sem végleges tartás iránt már nem indíthat. 2025. 448.