Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

LXl A nő végleges tartásához való igéin, mint a házassági viszony végleges felbontásából származó jogkérdés eldöntése az 1894 : XXXI. t.-cz. 90. rendelkezéséből kifolyólag, valamin! az 1868 : LIV. t.-cz. 22. §-a éltelmében a házasság felbontására illetékes bíróság hatáskörébe tartozik, melytől eltérésnek helye nincs. 2026. 449. Ha a férj a házastársi kötelezettség teljesítésére képes és erre a házasság megkötése óta hosszú időn át még kísérletei sem lesz, ez a férj részéről oly sérelmes magaviselet a nejével szemben, a mi miatl a nő jogosan hagyja el leijei. 2027. 450. 3. A szülök és gyermekek közötti jogviszony. Hozományra az ajándéknak hálátlanság esetén való visszakövetelhelésére vonatkozó jogszabályok ki nem terjeszthetők, és azok erre nézve nem alkalmazhatók. 1930. 203. XXIII. A TÖRVÉNYTELEN GYERMEK TARTÁSA IRÁNTI JOGVISZONY. A törvénytelen gyermek tartása a vélelmezendő nemzővel szemben törvényen alapulván, ha a törvényen alapuló kötelezettséget egy harmadik magára vállalja, ez az átvállalás a jogosult részéről kifejezett elfogadására szoruló egyoldalú igéret fogalma alá nem vonható. 1828. 28. Ha a törvénytelen gyermek gondozását harmadik személy vállalta el, a gondozás mérve az átvállaló akaratától függővé nem tehető, hanem a törvényen alapuló kötelezettség mérve a törvény alapján a bíróság által megállapítandó. 1828. 28. A kiskorú anya is bir perbeli cselekvőképességgel a törvénytelen gyermek tartását czélzott kereset megindítására. 1838. 53. A törvénytelen gyermek anyja és a vélelmezendő nemző, vagy annak képviselője között létrejött egyezség érvényessége és hatályossága sikeresen csak akkor támadható meg, ha e megtámadást az illetékes gyámhalóság a kiskorú érdekében szükségesnek találván, ez iránt a törvényes intézkedéseket megteszi. 1851. 79. A törvénytelen gyermek tartása iránti követelést, ha a gyermeket maga az anya tartja el, még akkor is, ha az anya kiskorú, ő jogosult a lermészeles apa ellen saját személyében érvényesíteni, miből önként következik, hogy a mint az igény érvényesítésére perbeli cselekvő képességgel bir, úgy a per tárgyáról saját személyét illetően peren kívül is rendelkezhetik s így az általa erre nézve kötött egyezséget kiskorúsági kifogással nem támadhatja meg. 1851. 79. A cseléd, a kinek a megállapított tényállás szerint kötelességében állott a gyermekek testi és erkölcsi épségére is felügyelni, azzal, hogy