Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

XLIV kitűzött nap nem valamely további és viszonlagos feltétel, hanem csupán kikötött teljesítési idő; következéskép a hitelezőnek a teljesítési idő elmulasztása következtében csak ahhoz nyilt joga, hogy a fiúnak feljelentésétől továbbra is tartózkodva, az atyától a teljesítési kövelelje. 1935. 27-'!. Olyan esetekben, midőn valamely szerződésileg biztosított jog elcnyésztéséről van szó, a szerződési kikötés szorosan magyarázandó, következósképen abban az esetben, midőn a szerződés értelmében az adósoktól a részletfizetés kedvezménye egyedül abban az esetben vonható meg a hitelező által, ha a törlesztési időszak tartama alatt kétszer várják be a törvénykezési eljárást, a részletfizetés kedvezményének elvesztéséhez kötött előfeltétel be nem következeti, ha a hitelező bár három részlet megvétele •végett együttesen, mindamellett csak egy ízben érvényesítette követelései az adósok ellen per útján. 1975. 302. XIV. A KÁRTÉRÍTÉSHEZ VALÓ JOG. Uly esetben, midőn a szerződés létesítésére mindkét fél részéről egyaránt az szolgált indokul, hogy az illető házban hatósági engedélytől függő, de még nem engedélyezett vendéglői ipar űz.essók és mindkél félre nézve a szerződéssel czólba vett vagyoni érdek egyaránt ezzel az iparűzéssel éressék el, az a fél, a ki az iparhatósági engedély kieszközlésére vállalkozott, az e körül beállott késedelem miatt a másik fél részéről kártérítési felelősségre nem vonható akkor, ha a késedelem nem az ő mulasztásából, hanem a hatóságok ellentétes határozataiból származóit. 1835. 45. A jogtalan gazdagodásnál az az összeg térítendő meg, a melylyel a gazdagodó vagyona a másik fél kárával gyarapodott. 1847. (ií). A kártérítési perekben annak a lényeges jogkérdésnek megbírálása. hogy a fen forgó kár tekintetében azt, a kitől megtérítés igényeltelik. terheli-e a kártérítési kötelezettség, a biróság hatáskörébe tartozik, és nem áll fenn oly általános jogszabály, hogy az illetékes közhatóság által saját közegei ellen szabályszerű eljárás útján kimondott vagyoni felelősség a bíróságra nézve is kötelező. 1909. 215. A vállalkozó a hibásan végzett munka összes következményeit tartozik viselni, a mi nem egyedül a hiányok helyreállítására, hanem egyúttal arra is kiterjed, hogy a hiányos munka által előállolt kárt megtérítse. 1910. 229. Ha az épület tetőzetéhez szükséges fagerendák szállítása és a tetőzetnek fedéllemezzel való beborítása két vállalkozóval kötött, egymástól független és különálló vállalatnak a tárgya, a vállalkozók között a károk tekintetében egyetemleges szavatossági kötelem nem keletkezik; következésképen abban