Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

MA az cselben, ha a felépített ház tetején a faanyag elkorhadását részben a tetőfedém hiányos alkotása, részben pedig az okozta, hogy a fa egy része már a szállítás alkalmával is rossz minőségű volt, minden egyes vállalkozó egyedül a saját gondatlanságából, hibájából vagy vétkességéből eredő kárt köteles megtéríteni. 1016. 229. Az 1871 : VIII. t.-cz. 73. §-ban a kárt követelő léire rótt bizonyítási kötelezettség alapja az, hogy az állam kártérítéssel nem tartozik akkor, ha maga a károsult fél a törvény, vagy szabályrendelet vagy birói határozat ellenére íizetett vagy bizolt valamely értékel az illető biró vagy hivatalnok kezére, különösen ha a biró vagy hivatalnok a pénzt nem hivatalos minőségben vette fel, vagyis ha az átvételre (örvény vagy törvényerejű szabályrendelet vagy birói határozat által nem volt feljogosítva; ha tehát a kárt okozó biró a pénzösszeget saját kezéhez utalványozta ki a birói letétből, vagy a hivatalos úton beérkezett pénzösszeget birói letétbe nem helyezte s így a pénzt az érdekelt felek minden befolyása és közreműködése nélkül vette fel és fordította saját czéljaira, ez a törvény- ós szabályellenes eljárás a fél terhére nem rovható s e tekintetben a fél további bizonyításra nem kötelezhető. 1923. 248. Ha a bányamunkást ért baleset részint az ő gondatlanságára, részint arra vezethető vissza, hogy a bányatörvénynek a személyek biztonságára vonatkozó rendelkezései meg nem tartattak, a munkást terhelő gondallanság nem a kártérítési kötelezettség megszüntetésére, hanem a kár megosztására szolgálhat okul. 1929. 200. Ha a bányatörvény rendelkezéseinek meg nem tartásából a bányaüzemben a munkásokat baleset éri, az ez által okozott vagyoni hátrányokért mindazok, a kiket a bányatörvény megtartásának kötelezettsége a bányatörvény 187. §. egyetemlegesen terhel, magánjogilag egyetemlegesen még akkor is felelősök, ha a baleset megtörténte az ő személyes közvetlen lényükre vissza nem is vezethető. 1929. 260. Habár a férj az őt ért balesetet megelőzően pár évig nejével közös háztártásban nem élt és nejét vagy gyermekeit el nem tartotta, ez a tartási kötelezettség meg nem szűnt, s így a baleset következtében meghalt munkás özvegye és gyermekei a felelős munkaadótól kártérítést, illetőleg tartást jogosan követelnek. 1929. 2f>0. XV. A KAMATHOZ VALÓ IGÉNY. Ha a község tartozása a pénztáránál fizetendő, a község a hitelezőt nem tartozik értesíteni arról, hogy közege a fizetés iránt az utalványt kiállította ; addig tehát, míg a hitelező a község pénztáránál nem jelentkezelt, a községet a fizetés tekintetében jogilag számításba vehető kése-