Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

XXIV gálati kérelemmel meg sem támadtatván, a léinek az ügj érdemére vonatkozóan felhozott egyéb felülvizsgálati panaszai tekintetbe nem jöhetnek. 1831. 35. A sommás eljárásban csupán az egyezségi esküvel eldöntőt! pernek megújítása feltételezi az eskü hamisságának a büntető úton való előzetes megállapítását, az alapperben az ellenfél eskü alatti kihallgatlatása alapján megállapítottnak elfogadott döntő ténykörülmény ellenkezőjére vonatkozó 11 j bizonyíték alapján azonban a perújítás kérelmezhető az elleniéi esküje hamisságának büntető úton való előzetes megállapítása nélkül is. 19()(». "20*. Az elévülési kifogásnak, mint a jogok elenyészésére alkalmas egyik módnak puszta felhozása nem tekinthető ténybeli állítás bizonyítékának, hanem törvényen alapidő oh jogi ellenvetésnek, a melynek meg nem czáfolása esetéhen az elévüli jog nem érvényesíthető; következéskép i!\ kifogás az ISS1 : LIX. t.-cz. (>!). 2. pontja értelmében a perújítás megengedésére alkalmas alapnak nem vehető. lí)21. 94)!. Abban a kérdésben, hogy perújításnak van-e helye avagj nincsen, nem végzéssel, hanem Ítélettel kell határozni ; az e kérdésben hozott alsóbirósági végzések szabályszerű eljárás elrendelése mellett feloldandók. 2<K$2. 459. IV. A VÉGREHAJTÁSI TÖRVÉNY. (1881 : LX. t.-cz.) Készpénzbeli követelés behajtása végett az ingatlanok haszonélvezetére vezeteti végrehajtás esetében, ha az ingatlan haszonélvezete bérbe vágj haszonbérbe van adva. a zárlat hatálya nem a végrehajtás iránti megkeresésnek a telekkönyvi iktató hivatalba beérkezte vagy a zárlatnak telekkönyvileg történt feljegyzése időpontjával, hanem csak a bérlőnek vagy haszonbérlőnek a zár alá vételről való értesítésével kezdődik. 1871$. 141. A végrehajtási törvény 124. és 12a. §§-ainak rendelkezésével nem áll ellentélben, hogy olyan esetekben, midőn a lefoglalt haszonbérre nézve a végrehajtás foganatba vétele után oly körülmények merülnek lel, a melyek következtében vitássá válik, hogy a lefoglalt haszonbér egészben vagy részben a végrehajtást szenvedő javára érvényesíthető-e, a haszonbérlő saját jogi érdekének megóvása végett (izetés helyett a megítélt haszonbérnek vagy egy részének birói letétbe helyezésére köteleztessék. 1878. 157. A zárgondnok a zárlat alatt levő birtokon tartózkodása alall az ottani gazdatiszttől nyervén ellátást, ha ez a zárlatol szenvedők ellen e czímen mit sem számított fel, a zárgondnok az egyes utazásokkal felmerült ellátási költséget jogszerűen teheti követelésbe a zárlati tömeg terhére. 1882 16(1. Annak jogi alapja nincs, h»g) a zárgondnok ellátási költsége kel