Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

XIV megállapítását csakis saját törvényhatóságával szemben nem érvényesítheti ; a mennyiben tehát a tiszti ügyész a törvényhatóság területén fekvő valamelyik község képviseletében, bár felettes hatóságának kirendelésére, de a községtől nyert meghatalmazás alapján járt el, az ezzel az eljárással felmerült díjának ós kiadásának megbízójával szemben leendő megállapítását jogszerűen követelheti. 1911. 220. A szakértői költség mint a bizonyításfelvétel költsége a perköltség egy részét képezi ugyan, azonban a lelebbezési bíróság nincs elzárva attól, hogy habár a perköltség, a szakértői költség kivételével, kölcsönösen történt megszüntetése felebbezéssel meg nem támadtatott, a szakértői költség megfizetésére azt a felet kötelezze, a ki arra okot szolgáltatolt. lí>88. 'Ó8l>. A megyei tiszti ügyész eljárási díjára nézve, ha az ügyész a per vitelére szükséges meghatalmazást nem ügyvédi minőségben, hanem közhivatalánál fogva a megyének felperesként fellépett egyik pénztára képviseletére kapta, az 1868. LIV. t,-cz. 252. $-a alkalmazást nem nyerhet. li>ÍK>. 402. A tiszti ügyész perbeli járandósága a perben meg nem állapítható, ha a tiszti ügyész a községet hivatali állásánál fogva képviselte, mert az ő járandóságára nézve nem az 1808 : LIV. t.-cz. 252. §-a, hanem különleges .szabályrendelet lehel irányadó. 2007. 420. Az örökösként perbe vont alperes, ha a hagyaték még át nem adatott is, pervesztessége esetében a perköltség megfizetésében nem a hagyaték erejéig, hanem saját személyében maraszlalhaló. 2013. 429. 121. §. Az ítélet tartalma. A személyes adós gyanánt marasztalásra irányuló kereseti kérelemben mint többen a dologi adós gyanánt marasztalásra irányuló kérelem mint kevesebb benne foglaltatik. 1875. 150. 123. §. A bírói határozat tartalmának kiigazítása. A lelebbezési bíróságnak az a végzése, mely szerint ítéletét a felülvizsgálati kérvény beadása után akkép javítja ki, hogy a helyesbítés a tényállásra, sőt az ítélet rendelkező részére is terjed ki, az ügy érdemére befolyással biró kiigazító, illetőleg pótitélet természetével bír, a mi ellen csak felülvizsgálatnak van helye. 1817. 12. 12t». §. A felebbézés megengédhetősége és kizárása. Ingatlan birtoka iránt indított perben az értékre való tekintet nélkül ítz elsőbirósag Ítélete ellen nem felülvizsgálatnak, hanem lelebbezésnek