Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)
XIII 103. 104. §§. A rész ítélet. A S. E. 104. §-ában tárgyalt elismerés jogelismerésre vonatkozik és megkülönböztetendő a S. E. 58. §-ában említett beismeréstől, mely előbbi vissza nem vonható, míg a S. E. 60. §-a értelmében esetleg a beismerés visszavonásának helye van. 1840. 08. Az elismerés a S. E. 48. §-a szerint a tárgyalási jegyzőkönyvbe felveendő ; ennek hiányában részitólet hozatalának helye nincs. 1840. 08. 100. §. Az ellenkövetelésnek külön perútra utasítása és beszámítása. Beszámításra nem alkalmas az oly követelés, mely jogerősen még el nem döntött más pernek a tárgya. 1928. 258. 108—114. §§. A perköltség. Abban az esetben, ha a 42. sz. polgárj. döntvény rendelkezésénél lógva a hitelező adósának ismeretlen örököseit is perbe vonni köteles, az ügygondnok kirendelése által felmerült költségeket, mint a pervitellel szükséges költségeket, a pert folyamatba telt hitelező köteles előlegezni. 1822. 17. Oly esetben, midőn a felebbezési bíróság Ítéletével az elsőbiróság uj itélel hozatalára utasíttatott, a felebbezési költségben való marasztalásnak nincs helye s ez a költség ezúttal csak megállapítandó. 1840. C8. A S. E. 109. §-a szerint a teljesen pervesztes fél az ellenfélnek okozott perköltségben fellétlenül marasztalandó. 1800. 113. A zárgondnoknak a zárlattal járó költségét a zárlatot kérő tartozik előlegezni, és ha a zárgondnok ebbeli minőségében pereket folytat, melyekben ügyvédként maga jár el, díjai ós költségei a zárlatot kérő irányában állapílandók meg. 1872. 140. A zárgondnok díja és kiadása a zárlatot érdeklő perekben, melyekben ügyvédként jár el, a végrehaj latóval szemben a perjog szabályainak megfelelőleg megállapítandó. 1873. 141. A perköltség kérdésében nem az irányadó, hogy a perre melyik fél szolgáltatolt okot, vagy hogy felperes jóhiszeműen vagy rosszhiszeműen járt el a keresel beadásánál, hanem egyedül a perrendtartásnak a perköltségre vonatkozó rendelkezései. 1880. 174. Az 1808 : LIV. t.-cz. 84. §. szerint a magyar államkincstár jogi képviselője a kir. kincstári ügyészség, az ezáltal kifejlett perbeli működés pedig az ügyvédi munkálattal egy tekintet alá esik. 1890. 191. A megyei tiszti ügyész a perben felmerült díjainak és kiadásának