Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

91 a 10,000 K tőke visszafizetését B. József adóstól nem követelhetik, mivel az haláluk után fiukat B. Józsefet fogja megilletni és feljogosítják a nevezettet, hogy a bekebelezett zálogjogot ezen okirat és a halotti anyakönyvi kivonat alapján töröltethesse. Ezzel szemben felperes felhozza, hogy a 2 • . alatti okirat halálesetre szóló intézkedést tartalmaz, azonban mint ilyen érvénytelen, mert nem bir végrendeleti kellékekkel s mert B. József a végrendelkezőket túl nem élte, de különben a 2 •/. alatti okirat helyes értelme csak az, hogy a kedvezményezett a tőkét életében visszafizetni nem tartozik. A felebbezési bíróság felperest keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy a 2. szám alatti okiratban foglalt jogügyletet érvényesen létrejöttnek fogadta eh annak ellenére, hogy az kifejezetten halálesetre szóló ajándékozást tartalmaz, mivelhogy az okirat az 1876. évi XVI. t.-cz. 33. §-a által előírt kellékekkel nem bir, alapjában érvénytelen és annak ellenére, hogy abban kedvezményezettül B. József lévén megnevezve, minthogy az az ajándékozó szülők előtt elhalt, az ajándékozás jogi hatálylyal már ennél az oknál fogva sem ment teljesedésbe s az a megajándékozottnak örököseire ki nem terjed. Ezeknek a panaszoknak nincs megállható alapja; mert helyes a felebbezési bíróságnak az a kiindulási pontja, hogy halálesetre szóló ajándékozásnál az ügylet egyik alkotó elemét az képezi, hogy a jogosított csak feltételesen arra az esetre nyer jogot, ha az ajándékozót túl éli; minthogy azonban a felebbezési biróság Ítéletében a 2. szám alatti okirat alaki és tartalmi valóságát megállapította és ebben az okiratban a hitelezők kifejezetten azt jelentették ki, hogy az alperesek jogelődének kölcsön adott tőkét attól vissza nem követelhetik, e szerint a 2. sz. alatti okiratban foglalt ügylet nem halálesetre szóló ajándékozásnak, hanem a kölcsöntőke visszakövetelhetéséről való feltétlen lemondásnak tekintendő; már pedig az adóssal szemben kijelentett joglemondás annak kijelentésével a fennállott jogot elenyésztette, miből jogszerűen következik, hogy a hitelező az adóssal szemben elenyészett jogát az adós örökösei ellen sem érvényesítheti; a min mit sem változtat az, hogy a hitelezők fentartották azt, hogy a követelés erejéig javukra bekebelezett zálogjog telekkönyvileg csak elhalálozásuk után töröltessék. Végül a mi felperesnek azt a panaszát illeti, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy a 2. sz. alatti-