Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

•92 nak oly értelmet tulajdonított, hogy a hitelezők jogaiknak egymásra leendő átruházásától is eltiltattak volna, holott az csak arról rendelkezik, hogy engedményezés vagy átruházás harmadik személy javára nem történhet, ez a panasz a fent kiemelteknél fogva tárgytalan, minthogy az a kérdés, hogy a követelés átruházását eltiltó rendelkezésnek mily értelem tulajdonítandó, a fenforgó esetben a per eldöntésére befolyással nem bir. Ily körülmények között az anyagi jogszabályoknak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint felperest keresetének a tőke megtérítésére irányuló részével elutasította. (Kir. Curia I. G. 265/1903. 1903 október 20.) 1855, A telekkönyvi tulajdonos, a ki a telkén történt építkezésről s a hozzátartozójának az építés iránti szerződés megkötéséről tudva, az építőmestert az építkezésről el nem tiltotta, olyannak tekintendő, mint a ki hozzátartozójának eljárását jóváhagyta. (Erd. e.) Ügyállás : P. 0. építőmester keresetet indít K. Ferenczné ellen az alapon, hogy alperes leányával H. Frigyesnével mint alperes megbízottjával kötött építési szerződés következtében az alperes telkén egy házat épített, melynek munkadijából alperes neki 1317 K 21 fillérrel adósa maradt, kérvén alperest ennek az összegnek és jár. megfizetésében marasztalni. Alperes előadta, hogy ö leányának megbízást arra nem adott, hogy az ö tulajdonául telekkönyvezett ingatlanra az ő számára házat építtessen, hanem a telket átadta neki oly czélból, hogy arra a maga számára építtessen házat, leánya építtetett is, a ház hasznát is ez élvezi, a ház a leányáé s ő a telket sem tekinti sajátjának. Az elsőbiróság felperest az okból, mert alperes előadását valónak fogadta el, keresetével elutasította. A felebbezési tárgyaláson felperes akkép nyilatkozik, hogy ő elismerte ugyan, hogy alperes a leányának megbízást nem adott s így közte és alperet; között szerződéses viszony nincs, azonban felperes annak tudatában, hogy alperes a teleknek telekkönyvi tulajdonosa s hogy alperes egy idegbeteges nő s így az építkezéssel járó izgalmakat ki nem bírja, teljes jóhiszeműséggel tarthatta alperes leányát megbízottnak, a ki az alperes helyett intézkedik és alperes nevében köti meg az építkezési szerződést; -de különben alperes, a kinek a telek egyedüli tulajdona, a telekre később 15,000 K és 1800 K kölcsönt vett fel, minekutána a házat állítólag