Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

7f> Végül, mert az A) alatti szerződés 15. ponja szerint az óva­dék a bérlemény visszabocsátásával egyidejűleg levén visszafize­tendő, felperesek mindaddig, míg a bérlemény tényleges birtokában vannak, az óvadéknak kezeikhez leendő visszafizetését nem köve­telhetik s a bérlemény egy részének alperes részéről történt elide­genítése által tőlük a biztosíték el nem vonatott, mert a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint a tulajdonostárs az A) alatti szer­ződés fentartásához hozzájárult. (Kir. Guria I. G. 260/1903. 1903 október 15.) 1849. A fióküzletben elszámolás kötelezettsége mellett a főüzlet árúinak átvételével és eladásával megbizott a tulajdonos nem czégvezetőjének, hanem korlátolt körű meghatalmazottjának tekintendő, mihez képest ez az al­kalmazott a tulajdonost terhelőleg idegen árúkat meg­rendelni, átvenni és árusítani jogosítva nincs, s ezen nem változtat az, hogy a fióküzletben alkalmazott az idegenektől vásárolt árúkat a főüzleti czég nevében ren­delte meg és vette át s hogy az ekkép hitelre szerzett árúkba a czéget is belenyomatta. Az .alsóbiróságok felperest a főüzlet tulajdonosával szemben kerese­tével, a kir, Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő okokból: Felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság íté­letét anyagi és eljárási jogszabály megsértése okából támadja meg; azonban eziránt felhozott panaszai nem birnak megállható alappal. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint fel­peres alperestől a kereseti összeget az alperes u—i fióküzlete ré­szére az 1900, 1901. években közvetlenül L. Mayer által megren­delt és átvett kalapárúk ára fejében követeli. A K. T. 37. §-a szerint czégvezető az, ki a kereskedelmi üzlet tulajdonosától egyenesen czégvezetési meghatalmazást nyer, vagy határozottan czégvezetőnek nyilváníttatik, vagy végre arra hatal­maztatik fel. hogy a főnök czégét per procura jegyezhesse; azon­ban a felebbezési bíróság Ítéletében alperes részéről L. Mayerrel

Next

/
Oldalképek
Tartalom