Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

68 1846. A S. E. 104. §-ában tárgyalt elismerés jogelismérésre vonatkozik és megkülönböztetendő a S. E. 58. §-ában említett beismeréstől, mely előbbi vissza nem vonható, míg a S. E. 60. §-a értelmében esetleg a beismerés viszszavonásának belye van. A S. E. 48. §. első bekezdése és 2. pontja értelmében az elismerés a tárgyalási jegyzőkönyvbe felveendő; ennek hiányában részitélet hozatalának helye nincs. Oly esetben, midőn a felebbezési bíróság Ítéletével az elsőbiróság uj Ítélet hozatalára utasíttatott, a felebbezési költségben való marasztalásnak nincs helye s ez a költség ezúttal csak megállapítandó. Ügyállás: Felperes keresetet indított 3600 K vételárhátralék iránt, mely hátralék évi 400 K részletekben volt fizetendő. Az elsőbiróság előtt felvett tárgyalási jegyzőkönyv szerint az alperes kifogást emelt a három évnél régibb kamatok ellen, kiemelte, hogy alperes már két részletről tud, hogy fizetett. Egy későbbi tárgyaláson alperes a jegyzőkönyv szerint tagadta a felperes kereseti állításait, állítja, hogy a kereseti követelést a felperesnek megfizette, a minek bizonyítására tanukra hivatkozik. Az elsőbiróság «ezt a tagadást*, mert alperes az első tárgyalás alkalmával a kereseti követelést 2800 K erejéig tagadásba nem vette, hivatkozással a S. E. 60. §-ára, figyelmen kivül hagyta és részitéletet hozott, mely szerint alperest 2800 K s járulékai megfizetésében marasztalta, a felebbezési bíróság felperest a részitélet hozatala iránti kérelmével elutasította és felebbezési költségben marasztalta, a kir. Guria pedig felperest felülvizsgálati kérelmével, a mennyiben az a részitélet hozatalának kérdésére vonatkozik, elutasította, ellenben a felebbezési költség viselésének kérdését a végitéletre hagyta a következő indokolással: Felperes felülvizsgálati kérelmében azért támadja meg a felebbezési biróság Ítéletét, hogy szerinte a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy felperest a részitélet hozatala iránt előterjesztett kérelmével elutasította, illetve az elsőbiróság helyesen és okszerűen állapította meg, hogy alperes hallgatólag elismerte, hogy a kereseti követelésből 2800 K-val adósa. Felperes panaszai megállható alappal nem birnak. Az elsőbiróság a marasztaló részitéletet a S. E. 104. §-a értelmében hozta meg. Az idézett 104. §. értelmében pedig rész-