Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

60 Ítélet csak akkor hozható, ha alperes a követelés egy részét elismeri, vagy felperes annak egy részéről lemond. Az elismerés jogelisme­rése vonatkozik és megkülönböztetendő a ténybeli beismeréstől, mely előbbi vissza nem vonható, míg a S. E. 60. §-a értelmében esetleg a beismerés visszavonásának helye van, továbbá a S. E. 48. §. első bekezdése és 2. pontja értelmében az elismerés a tárgyalási jegyzőkönyvbe felveendő; már pedig az elsőbiróság előtt felvett tárgyalási jegyzőkönyvekben egyáltalában nem foglaltatik az, hogy alperes a 2800 koronára nézve elismerést tett volna, következéskép a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy az első­biróság Ítéletének megváltoztatásával kimondotta, hogy a 2800 ko­ronára nézve részitélet hozatalának helye nincsen. Minthogy pedig e szerint érdemben az egész kereseti köve­telésre nézve leszen új ítélet hozandó s így a perköltség viselésé­nek kérdése is a per végeredményéhez képest döntendő el, ehhez képest a felebbezési biróság Ítéletének azt a részét, melylyel fel­peres a felebbezési költség viselésére már most köteleztetett, meg kellett változtatni és az ez irányban a határozat hozatalt a vég­itéletre hagyni. Ugyanebből az okból a felülvizsgálati költség is ezúttal csak megállapíttatott és a hozandó határozatban döntendő el, hogy az ki által viselendő. (Kir. Curia I. G. 253 1903. 190:; október 13.) 184 7. A bérlő által elhagyott helyiségeknek harmadik sze­mély részéről történt puszta elfoglalása s a bérlő bizta­tására használatba vétele által, bérkötelezettség elválla­lása és bérösszeg megállapítása nélkül, albérleti viszony nem jön létre; következésképen ez a harmadik személy a bérlőnek nem tartozik az ez által a tulajdonosnak fizetett bérösszeget megtéríteni, hanem csak a haszná­lati értéket megfizetni. A jogtalan gazdagodásnál az az összeg térítendő meg, a melylyel a gazdagodó vagyona a másik fél kárá­val gyarapodott. Ügyállás : N. A. gyógyszerész bérbe vett B. R. községtől egy lak­osztályt és gyógytár helyiséget évi 400 K bérért, 1900 május 1-én pedig B. községben nyervén gyógyszertári engedélyt, oda költözködött előzetes

Next

/
Oldalképek
Tartalom