Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

és dékolt részek után a Il.-rendű alperest, mint a kibérlő férj hitves­társát is terhelő bérösszeg mennyiségét meg nem állapította s azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság, a mennyiben kétsége lehe­tett volna arra nézve, hogy az összes bérleményért kötelezett évi bérből mennyi esik a lakás czéljára használni szándékolt helyisé­gekre, a szakértők meghallgatásának elmulasztásával eljárási jog­szabályt sértett. A felebbezési bíróság azonban most említett annál a helyes jogi nézeténél fogva, hogy a Il.-rendű alperes az I.-rendű alperes részéről kötött bérleti szerződésből kifolyóan a bérösszegért köte­lezettségben állónak nem tekinthető, nem is bocsátkozott annak a kérdésnek megállapításába, hogy az I.-rendű alperes részéről köte­lezett évi 4000 korona bérből milyen összeg esik a lakásul hasz­nálni kívánt bérhelyiségekre és a per kimenetelére lényegtelen eme kérdés megállapítása végett szakértői bizonyítást el nem rendelt, ezzel pedig jogszabályt nem sértett. (Kir. Curia I. G. 235/1903. 1903 október 7.) 1843. Az igényper egyedül azt tárgyazza, hogy az igényelt ingó a foglalás alól felmentessék; következően az igény­perben hozott ítélet hatálya kizáróan arra a foglalásra terjed ki, a mely foglalás alól az igényelt dolognak fel­mentése annak az igénypernek tárgya volt, miből jogilag következik, hogy ha egy vagy több előbbi foglalásból ki­folyóan indított igényperben a lefoglalt ingókra vagy azok egy részére egy harmadik személy tulajdoni igénye meg is Ítéltetett, az nem áll útjában annak, hogy ugyan­azon ingókra egy ujabb foglalásból kifolyóan támasztott igényperben egy harmadik tulajdoni igényt érvényesít­hessen. A kir. Curia a foglaltató alperest felülvizsgálati kérelmével elutasí­totta a következő okokból: Panaszolja alperes, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogsza­bályt sértett azzal, hogy felperes tulajdoni igényét az 1—4. tétel alatt lefoglalt ingókra megítélte annak ellenére, hogy ugyanezen ingókra már egy előző foglalás alkalmából G. J. élt igénykeresettel,

Next

/
Oldalképek
Tartalom