Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

és dékolt részek után a Il.-rendű alperest, mint a kibérlő férj hitvestársát is terhelő bérösszeg mennyiségét meg nem állapította s azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság, a mennyiben kétsége lehetett volna arra nézve, hogy az összes bérleményért kötelezett évi bérből mennyi esik a lakás czéljára használni szándékolt helyiségekre, a szakértők meghallgatásának elmulasztásával eljárási jogszabályt sértett. A felebbezési bíróság azonban most említett annál a helyes jogi nézeténél fogva, hogy a Il.-rendű alperes az I.-rendű alperes részéről kötött bérleti szerződésből kifolyóan a bérösszegért kötelezettségben állónak nem tekinthető, nem is bocsátkozott annak a kérdésnek megállapításába, hogy az I.-rendű alperes részéről kötelezett évi 4000 korona bérből milyen összeg esik a lakásul használni kívánt bérhelyiségekre és a per kimenetelére lényegtelen eme kérdés megállapítása végett szakértői bizonyítást el nem rendelt, ezzel pedig jogszabályt nem sértett. (Kir. Curia I. G. 235/1903. 1903 október 7.) 1843. Az igényper egyedül azt tárgyazza, hogy az igényelt ingó a foglalás alól felmentessék; következően az igényperben hozott ítélet hatálya kizáróan arra a foglalásra terjed ki, a mely foglalás alól az igényelt dolognak felmentése annak az igénypernek tárgya volt, miből jogilag következik, hogy ha egy vagy több előbbi foglalásból kifolyóan indított igényperben a lefoglalt ingókra vagy azok egy részére egy harmadik személy tulajdoni igénye meg is Ítéltetett, az nem áll útjában annak, hogy ugyanazon ingókra egy ujabb foglalásból kifolyóan támasztott igényperben egy harmadik tulajdoni igényt érvényesíthessen. A kir. Curia a foglaltató alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő okokból: Panaszolja alperes, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy felperes tulajdoni igényét az 1—4. tétel alatt lefoglalt ingókra megítélte annak ellenére, hogy ugyanezen ingókra már egy előző foglalás alkalmából G. J. élt igénykeresettel,