Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

H melynek következtében tulajdoni igénye meg is állapíttatott, következően az itélt dolog hatályával bir, hogy az igényelt ingók nem felperes tulajdonai. Ez a panasz alaptalan; mert az igényper egyedül azt tárgyazza, hogy az igényelt ingó a foglalás alól felmentessék, következően az igényperben hozott Ítélet hatálya kizáróan arra a foglalásra terjed ki, a mely foglalás alól az igényelt dolognak felmentése annak az igénypernek lárgya volt, miből jogilag következik, hogy ha egy vagy több előbbi foglalásból kifolyóan indított igényperben a lefoglalt ingókra vagy azok egy részére egy harmadik személy tulajdoni igénye meg is Ítéltetett, az nem áll útjában annak, hogy ugyanazon ingókra egy újabb foglalásból kifolyóan támasztott igényperben egy harmadik tulajdoni igényt érvényesíthessen. Minthogy pedig a felebbezési bíróság tényállása szerint megállapítást nyert, hogy a foglalási jegyzőkönyv 1— 3. tételei alatt összeírt sertéseket felperes szerezte és a 4. tétel alattiak ezeknek származéka, az anyagi jogszabályoknak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint az igényelt ingókat a zár alól feloldotta. (Kir. Guria I. G. 239/1903. 1903 október 8.) 1844. Valamely szerződésnek irásba foglalása esetében a szerződő felek akaratára nézve akkor, ha a szerződő felek írásbeli nyilatkozatai azok akarata iránt kétséget fenn nem hagynak, értelmezésre szükség nincs és az irásba foglalt nyilatkozatok értelmezése nem lehet tanubizonyítás vagy a felek eskü alatti kihallgatásának tárgya, mivel az okiratbeli nyilatkozatok értelmezése nem tényhanem jogkérdésre vonatkozik. Minthogy a felülvizsgálattal élő fél felülvizsgálati kérelmében a felebbezési biróság ítéletének csak feloldását kérte, az anyagi jogszabály helytelen alkalmazására vonatkozó panasz alapos vagy alaptalan voltának az eldöntése pedig nem az ítélet feloldását, hanem esetleg annak megváltoztatását eredményezhette volna, az ihlető panasz érdemét a felülvizsgálati biróság felülvizsgálat tárgyává nem tehette. (S. E. 203. §.)