Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

60 fér kétség, hogy a fáknak jogosítlan kivágása, mint a mely cselekmény a tulajdonossal szemben az alhaszonbérbeadóra kártérítési kötelezettséget hárít, a szerződés feltételei oly súlyos megsértésének tekintendő, a mi alkalmas volt volna arra, hogy az alhaszonbérbeadó a szerződés megszüntetésére vonatkozóan, a szerződés 9. pontjában fentartott jogát érvényesíthesse ; ámde minthogy az elsőbiróságnak a felebbezési bíróság által elfogadott Ítéleti tényállásában felhívott 1899. évi P. v. II. 20. szám alatti birói szemlére vonatkozó iratok tartalma szerint felperes, alperesnek eme szerződésellenes cselekményéről már 1899. évi február 27-én tudomással bírt s ennek ellenére alperessel a haszonbérleti viszonyt nemcsak, hogy azonnal meg nem szüntette, hanem azt még a kártérítési kereset beadása, sőt még a gazdasági év lejárta után is folytatta, ezzel a tényével a szerződés megszüntetésére vonatkozó jogáról lemondottnak tekintendő, következően az elenyészett jog érvényesítése iránt a kártérítési per folyamán már többé fel sem léphetett. Ezek szerint téves lévén a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint a felek között fennállott alhaszonbérleti szerződést alperes szerződésellenes cselekménye alapján megszűntnek nyilvánította, a felebbezési biróság Ítéletét ebben a részében meg kellett változtatni és felperest keresetének ezzel a részével elutasítani. (K. Guria I. G. 233/1903. 1903 október 7.) 1842. A K. T. 43. §-a szerint az üzletvezető jogköre külön megbízás nélkül kiterjed mindazokra az ügyletekre, melyek az ilyen kereskedelmi üzlet folytatásával rendszerint járnak és mindazokra a jogcselekményekre, a melyeket az ilynemű ügyletek rendszerint szükségesekké tesznek; de ilyenek közé az ipartelepnek máshová elhelyezése s így e czélból az ipartelep részére helyiségek kibérlése nem tartozik. A Budapest főváros lakbérleti szabályrendelet 27. §-a szerint a bérlőnek hitvestársát csak az a lakásbér terheli, a melyet a teljesedésbe ment bérleti szerződésnél a tényleg közösen használt, tehát a bérlő hitvestársa által is élvezett lakás után, a bérlő megfizetni tartozik.