Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

55 viszonyának az alperessel szemben való biztosítására, hanem leg­följebb az albérlőkkel szemben való biztosítására lehetett szüksége, kik mint a háznak korábbi időtől kezdve bérlői a főbérlői jogot ki­zárólagosan maguknak vitatták, s kiket alperes a ház birtokba vé­telekor a bérleti jog birtokában és tényleges használatában talált. Ez a panasz lényegileg alaposnak találtatott. Felperes ugyanis a keresetét az alapon indította, és a felebbe­zési bíróság magáévá tevén az alsóbiróság Ítéletében foglalt tény­állást, meg is állapította, hogy felperes a keresetben említett házat ennek volt tulajdonosától, P. Adolftól és nejétől 1901 deczember 19-től 1906 február 1-éig bérbe vette, s ezt az ingatlant az 1902 szeptember 4-én és október 11-én megtartott birói árverésen az alperes vette meg, a kinek képviselői az árveréseket követő 1902 novemberi negyedre járó bérösszeget felperestől megkínálás ellenére abból az indokból nem fogadták el, hogy a felperes részéről vita­tott főbérlői jog az árverési vétel következtében megszűnt és alpe­res a felperessel jogviszonyban nem áll. E tényállásból kifolyóan, egymagában az a körülmény, hogy alperes a bérösszeget el nem fogadta, és felperes főbérlői jogát el nem ismerte, nem tette szükségessé a felperes főbérlői jogviszo­nyának alperessel szemben való biztosítására a megállapítási kere­settel, mert felperes vitatott főbérlői jogának fenmaradása az el nem fogadott bérösszegnek birói kézbe helyezésével is esetleg meg­óvható volt s így a bérösszeg el nem fogadásával és felperes fő­bérleti jogának el nem ismerésével a felperesnek jogi helyzete nem rosszabbodott. A felebbezési bíróság továbbá tényállásként meg nem állapí­totta, hogy alperes, mint a szóban forgó ingatlannak árverési ve­vője és új tulajdonosa valamely joglépést tett volna az irányban, hogy felperest vitatott főbérleti jogának gyakorlásában akadályozza, a mennyiben pedig alperes ilyen irányú joglépést tett volna is, fel­peresnek módjában állott eme joglépéssel szemben főbérleti jogá­ban magát a teljesítés követelése által megvédeni és így annak a jogviszonynak biztosítására, a melyet felperes a végrehajtást szen­vedettekkel kötött bérleti szerződésre és az 1881 :LIX. t.-cz. 181. §-a rendelkezésére alapított, az alperesekkel szemben a megállapítási kereset az alperes esetleges joglépései szempontjából szükséges szintén nem volt. Ezekhez képest a jogviszony létezésének birói megállapítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom