Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

50 szerződés, melyben csak a hagyatéki leltárban felsorolt és a hagyatéki tárgyaláson kitüntetett két követelést vállalta magára, ezek között pedig a kereseti követelés elő nem fordul; az a körülmény, mintha ő tudomással birt volna a kereseti követelés fennállásáról nem ügydöntő, de különben ez nem is helyesen állapíttatott meg. Helytelenül marasztalta őt a felebbezési bíróság a 13.000 K üzleti követelés erejéig is, mert ez neki tulajdonába a hagyaték átadása alkalmával át nem adatott, s ha ilyen követelés létezett, azt csak az örökösök örökölhették. Alperes panaszai megállható alappal nem birnak. Az nem vitás, hogy felperes kereseti követelése az örökhagyóval szemben fennáll és hogy az az örökhagyó örökösei ellen már megítéltetett. Továbbá a felebbezési bíróság ítéleti tényállásában megállapítást nyert, hogy a néhai M. József cselekvő és szenvedő hagyatékát 43.480 K 50 fillér fedezetlen teherrel az alperes és kiskorú gyermekei között létrejött és gyámhatósági jóváhagyással ellátott egyezség szerint egészben átvette; tehát nem oly egyes vagyontárgyaknak adás-vevés útján harmadik személyek által való megszerzéséről van szó, melyeknek vételára a hagyatéki tömegbe befolyt volna, hanem az átvételt teljesítette maga az örökhagyó özvegye, ki törvénynél fogva a hagyatéki eljárásban, tehát a leltározásnál mindaddig képviselte az örökösöket, míg az egyezség megkötésére a kiskorúak részére a gyámhatóság által külön ügygondnok nem neveztetett ki és a ki özvegyi jogánál fogva a hagyatékban érdekelve van és a kiről különösen is meg van állapítva, hogy felperes követelésének fennállásáról tudomással birt, és vételárt nem fizetett, hanem a hagyatéki terhek rendezését vállalta magára, és a periratokhoz csatolt hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv szerint, melynek valódisága felek közt nem vitás, alperes az egyezség megkötése előtt a terhek egy részét kiegyenlítette. A hagyatéknak alperes részére történt átadásának folyománya, hogy a néhai M. József hagyatéki vagyonai alperes birtokába és tulajdonába jutottak. Minthogy pedig alperes, mint a hagyatékban érdekelt, nem tekinthető harmadik személynek, a mennyiben a hagyatékot a terhekkel vette át, alperesnek nem állott jogában a hitelezők között egyiknek a másik rovására előnyt nyújtani, hanem köteles, ha a hagyatéki vagyont meg akarja tartani, vagy az összes tartozásokat kifizetni vagy pedig a hagyatéki vagyont egészben a hitelezők kielégítésére hagyni. Ezzel szemben alperes sikerrel nem hivatkoz-