Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

49 egyiknek a másik rovására előnyt nyújtani, hanem köteles, ha a hagyatéki vagyont meg akarja tartani, vagy az összes hagyatéki tartozásokat kifizetni, vagy pedig a hagyatéki vagyont egészben a hitelezők kielégítésére hagyni. Ügy állás : G. Károly eladott M. Józsefnek 31 darab részvényt azzal, hogy azokat a vevőnek a vételár kifizetése ellenében át fogja adni. M. József életében a vételárt meg nem fizetvén, halála után G. Károly ennek özvegyét, mint kiskorú gyermekeinek gyámját 7378 K vételár megfizetése iránt perelte, késznek nyilatkozván a vételár ellenében a 31 darab részvényt kiszolgáltatni. Alperes azzal védekezett, hogy férje után hagyaték nem maradt, miután a tartozások a vagyon értékét túlhaladták. A csatolt hagyatékadó-végzésből kitűnt, hogy a hagyatékból csak 600 K érték jutott az alperes kiskorúaknak, a többi, vagyis 67,982 K. becsértékű hagyatéki vagyont pedig örökhagyó özvegye vette át oly kötelezettséggel, hogy ennek értéke erejéig a 111,462 K leltári tartozások kifizetését elvállalja. A kiskorúak a 600 K hagyaték erejéig marasztaltattak azzal, hogy felperes a 31 darab részvénjt alpereseknek teljes kielégítése után tartozik átadni, részben való kielégítés esetében pedig csak annak aránylagos részét. G. Károly az Ítélet alapján kielégítést nem nyervén, M. József özvegyét most már saját személyében perli a 7378 K megfizetése iránt azon az alapon, hogy alperes a hagyatéki leltár felvétele alkalmával már tudta, hogy a kereseti követelés hagyatéki terhet képez, hogy a leltárban felvett tehertételek egy része fenn nem állott, ellenben több rendbeli hagyatéki követelés a leltárból kihagyatott. Az alperes elutasítást kér, mert a hagyaték tárgyában kötött egyezség szerint csak a leltárban felvett tartozások fizetését vállalta el, a midőn is tagadja, hogy felperes követeléséről tudomással birt. A felebbezési bíróság megállapítván, hogy a leltárba részint fenn nem álló tartozások vétettek fel. ellenben künlevő követelések elhallgattattak s így felperes követelésének kielégítésére hagyatéki vagyon maradt, alperest a kereset értelmében marasztalta, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással : Alperes felülvizsgálati kérelmében azért támadja meg a felebbezési biróság ítéletét, mivel a felebbezési bíróság ítélete hozatalánál megsértette azt az anyagi jogszabályt, hogy mindenki csak arra kötelezhető, a mire magát a jogeset alapjául szolgáló jogügyletben kötelezte és senki nem marasztalható el oly másokat illető vagyon erejéig, mely vagyonnak tulajdonát meg nem szerezte, kifejtvén panasza indokolásában, hogy közte és kiskorú gyermekei között nem utalványozási jogügylet jött létre, hanem adás-vevési Curiai határozatok. IX. 4