Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

33 menyből a szántóföldnek V< részét minden évben ugarnak meghagyni, illetőleg ebbeli kötelme megsértése esetén minden hold után évenként 80 K bírságot fizetni, a haszonbérlő azonban az 1900. és 1901. gazdasági években ugart általában nem hagyott. Ez alapon a társulat keresetet indít a haszonbérlő ellen és mivel a bérlemény 12 holdas rétterületet foglal magában s így a tulajdonképeni szántóföldekből 88 holdból évente ugarnak hagyandó terület 22 holdat tesz, kéri alperest 3520 K kötbér megfizetésére kötelezni. Alperes elutasítást kért, mert felperes maga sem tartotta be a szerződést, midőn 100 hold helyett csak 88-at adott át, mert az A) alatti szerződés 7. pontja szerint «a haszonbérlő tartozik a bérleti szántóföldek Vi részét, vagy négy év alatt az egész földet ugarnak hagyni*. O ez utóbbi módot választotta, azonban felperes neki a harmadik évben felmondván, a bérleményből elmozdította és azt árlejtés útján másnak adta haszonbérbe s így felperes tette lehetetlenné a negyedik évben való ugar hagyását. Végre azzal védekezik az alperes, hogy a szerződés 10. pontja értelmében felperesnek jogában állott a szerződési feltételek be nem tartása esetén őt vagy a szerződési feltételeknek teljesítésére szorítani, vagy a szerződésszegés miatt a bérleményből kimozdítani. Felperes ez utóbbit választván, a bérleményt másnak adta haszonbérbe s így tőle teljesítést nem követelhet. Felperes tagadva alperes állításait, felhozza, hogy a társulat csakis 1—2 holdas bérleteknél szokta megengedni, hogy a bérlő csak a negyedik évben hagyhat ugart, a nyomtatott szerződésben véletlenül nem töröltetett ez a rendelkezés a kereseti 100 holdas birtokra nézve, azonban alperesnek a szerződés megkötése alkalmával megmagyaráztatott a szerződés akkép, hogy ő minden évben tartozik a szántóföldek 1 '* részét ugarnak meghagyni és alperes ezt el is fogadta. A felebbezési bíróság alperest 3520 K kötbér megfizetésére kötelezte, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy az ügy eldöntésénél nem a haszonbérleti szerződés rendelkezéseit, hanem az annak alapjául szolgáló, a szerződés kiállítását megelőző időben keletkezett és a szerződés tartalmával ellenkező árverezési feltételeket fogadta el irányadóul; továbbá, hogy nem vette tekintetbe, hogy felperes maga sem tett eleget mindenben a szerződés feltételeinek, a mennyiben a szerződés tartalma szerint az egész haszonbérleménynek szántóföldből kellett volna állnia, holott annak egy része más gazdasági mívelés alatt állott, a mely tényállásból alperes szerint jogilag az következik, hogy a szerződést nem teljesítő felperes a teljesítést alperestől sem követelheti; Curiai határozatok. IX. 3