Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

végül, hogy a szerződés 10. pontja alapján a szerződésnek alperes részéről történt megszegése esetén, felperes vagy teljesítést, vagy a szerződés felbontását, de mindkettőt együtt nem követelheti. Ezek a panaszok nem bírnak megállható alappal. Téves ugyanis alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság a felek jogaira és kötelezettségeire a haszonbérleti szerződést megelőző időben kelt, és a szerződés tartalmával ellenkező árverési feltételekből vont jogi következtetést, inert a felebbezési bíróság azt, hogy a szerződő felek az ugar fenhagyásának idejére nézve, a szerződés megkötésekor annak tartalmától eltérő egyértelmű akaratkijelentést tettek, a per anyagának és a felhozott bizonyítékoknak a S. E. 64. §-a értelmében való szabad mérlegelése mellett állapította meg; már pedig az okirattal való bizonyításra nézve kötelező bizonyítási szabály csak annyiban áll fenn, hogy mindaddig, míg az ellenkező bizonyíttaiik, a perrendszerűen kiállított okirat tartalma valónak veendő, a mi azonban nem zárja el a szerződésben résztvevő feleket attól, hogy bizonyíthassak, hogy a szerződés tartalma nem felel meg a felek kijelentett szerződési akaratának. Minthogy pedig a felebbezési bíróságnak a S. E. 107. §-a értelmében a felülvizsgálatnál is irányadó tényállása szerint a szerződő felek nemcsak a szerződés megkötése előtt, hanem annak létesítésekor is, az ugar fenhagyásának idejére nézve a szerződés tartalmától eltérő, oly egyértelmű akaratkijelentést tettek, hogv a szántóföldeknek egy negyed része évenkint fekete ugarnak hagyandó, annálfogva a felebbezési biróság abból a további Ítéleti tényállásból, hogy alperes 1900 és 1901. években semmi fekete ugart sem hagyott, helyesen vont jogi következtetést arra, hogy alperes megsértette a szerződésnek az ugartartás idejére vonatkozó feltételeit, mihez képest felperes a szerződésileg ez esetre megszabott kötbér követelelésére jogosult; továbbá, mert ha felperes a haszonbérlet tárgyát a szántóföldek mennyiségére való tekintettel nem is a szerződés feltételeinek megfelelően adta át alperesnek, minthogy alperes azoknak tényleg birtokába és használatába lépett, ez a körülmény őt nem a teljesítés megtagadására vagy a szerződés feltételeinek meg nem tartására, hanem csak arra jogosíthatta fel, hogy felperestől esetleg vagy a haszonbérleménynek a szerződési állapotnak megfelelő kiegészítését, esetleg az évi haszonbér összegének leszállítását kö-