Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)
24 lére alperest felhívta volna ; már pedig felperes eme mulasztása kétségen kívül azzal a jogi hatással bír, hogy felperes az óvadék letételének elmaradását a szerződés megszüntetésére okul nem kívánta érvényesíteni, mihez képest az óvadékszolgáltatás elmaradása a szerződés megszüntetésének hatályával most már csak akkor bírhatna, ha felperes alperest az óvadék letételére utóbb sikertelenül hívta volna fel; már pedig a felebbezési bíróság tényállása szerint felperes részéről ily felhívás nem történt.* (Kir. Guria I. G. 488/1902. 1902 szeptember 30.) 16154. Ha a bérbeadó szerződésileg arra kötelezte magát, hogy bérlő részére a kibérelt házra a korlátlan italmérési árulási jogosultságot kieszközli, később pedig csak korlátolt italmérési jogot szerzett meg, bérlő ez időtől kezdve a bérleti szerződéstől elállani jogosult. A korlátlan italmérés gyakorlása a törvény által korlátlan italmérési jogosultság kieszközléséhez büntetés mellett lévén kötve, a tiltott dolog gyakorlása az ebben nem részes fél javára fennálló szerződési igény kielégítésére jogilag nem alkalmas. (Erd. e.) Ügyállás: Gs. F. czég bérbe vette F. Istvánnak házát 1895. évi márczius 1-től kezdődő öt évre, évi 1400 K bér mellett, mely bérösszeg félévi 700 K részletekben volt fizetendő, bérbe vette pedig ofy czélból, hogy ott mint vendéglőben saját italneműeit elárusítsa. Ezért F. István arra kötelezte magát, hogy italmérési árusítási engedélyt a házra a czég részére kieszközöl és a czég által szállítandó italokat ott elszámolás és jutalék mellett kiméri. F. István az első években szerződésbeli kötelezettségeinek eleget tett, azonban 1898. évben nem korlátlan, hanem csak korlátolt (kávébázi) italmérési engedélyt eszközölt ki, minek következtében a czég a bérletet neki 1898 deczember havában felmondotta. F. István perbe vonja a czéget az 1899. évi márczius 1-én lejárt 700 K bérért, majd keresetét további 700 K félévi bérre felemeli. Alperes a kereset elutasítását kéri és viszonkeresetet támaszt hitelbe kiszolgáltatott italneműek ára iránt, a mely viszonköveteléssel szemben felperes egyéb követelések miatt beszámítást kér. *. Lásd hasonló kijelentést I. kötet 205. lapján.