Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

23 dását a szerződés megszüntetésére okul nem kívánta érvényesíteni, mihez képest az óvadékszolgáltatás elmaradása a szerződés megszüntetésének hatályával csak akkor bírhatna, ha haszonbérbeadó a haszonbérlőt az óvadék letételére utóbb sikertelenül hívta volna fel. A felebbezési bíróság felperest haszonbérlet megszüntetése iránti keresetével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő okokból: Felperes első sorban a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállást támadja meg, s azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság eljárási szabályt sértett meg annak megállapításával, hogy felperes alperest az óvadék letételére fel nem szólította, holott a felek a tárgyaláson eme ténykörülmény vitatásába nem is bocsátkoztak. Ez a panasz nem bír megállható alappal; mert a S. E. 197. §-a szerint a felebbezési bíróság tényállása csak azon az alapon támadható meg, hogy az ítéletben valamely jogszabály megsértésével voltak tények megállapítva, figyelmen kívül hagyva, vagy felhozottaknak tekintve, e részben pedig bizonyítékul az ítélet tartalmán kívül csak a tárgyalási jegyzőkönyv és mellékletei használhatók fel; már pedig az Ítéletben foglalt tényállás sem annak tartalmával, sem pedig a tárgyalási jegyzőkönyvvel vagy annak mellékleteivel ellentétben nem áll, sőt ellenkezően a felebbezési bíróság által felhívott elsőbirósági ítéleti tényállás szerint alperes felhozta azt, hogy felperes őt az óvadék letételére fel nem hívta és felperes emez alperesi tényállítás valóságát kétségbe nem vonta. Felperesnek további panasza az, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy a megállapított tényállásból azt a jogi következtetést vonta le, hogy felperes az óvadék letételének elmulasztása okából a szerződés megszüntetésére vonatkozó jogával élni nem akart. Ez a panasz sem bír megállható alappal; mert a felebbezési bíróság tényállása szerint alperes az A. alatti haszonbérleti szerződés 18. pontjában foglalt abbeli kötelezettségének, hogy 1899. évi deczemberhó 31. napjáig óvadék fejében 2000 K-t letegyen, eleget nem tett ugyan, mind a mellett felperes ennek ellenére a haszonbérleti viszonyt több mint két éven át fentartotta a nélkül, hogy az óvadék letételét szorgalmazta vagy annak letété-