Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

18 XVII. tétel száma alatti zsellérség tekintetében érdekelt zsellérek ezt a zsellérséget az 1895. év óta tényleg nem birtokolják ugyan, de az évi szolgálmányt az 1886-ik év óta 6 frt készpénz fizetéssel teljesítették egész az 1896. évig, a per megindításakor tényleg használták a zsellérséget, az előkészítő eljárás folyamán pedig tiltakoztak a volt földesúr amaz eljárása ellen, hogy a kérdéses zsellérséget birtokba vette. A felebbezési bíróság által megállapított és a S. E. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadóul szolgáló eme tényállás mellett a fentebb részletezett mind a két panasz alaptalan, mert a megválthatóságot illetőleg, míg egy részről eme tényállás szerint mindazok a feltételek fenforognak, melyeket a zsellérbirtokon levő szolgálmányok megválthatása tekintetében az 1896: XXV. t.-cz. 2. §-a megkíván, addig másrészről arra nézve, hogy a kérdéses birtokterület tulajdona az érdekelt zsellérek által megszerezhető ne legyen: hiányzik az idézett törvény 4. §. 3. pontjának az a lényeges feltétele, hogy az 1848. évi január hó l-ig fennállott, de megszűnt jogviszony következtében a birtokterület a volt földesúr rendelkezése alapján másnak engedtetett légyen át; miből folyóan s egészen eltekintve a birtokterületnek a volt földesúr által történt birtokba vétele ellen a zsellérek részéről emelt tiltakozás jogi hatásának mérlegelésétől, nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság, midőn a XVII. tétel alatti zsellérbirtokon fekvő szolgálmányokat az 1896. év előtti birtokosaik által megválthatóknak kimondotta és nem sértett jogszabályt azzal a rendelkezésével sem, hogy az évi tartozás értékének megállapításánál alapul az 1886—1895. évi 10 év alatt tényleg fizetett évi 12 koronát vette, mert az idézett törvény 6. §-ának 1. pontja azt rendeli, hogy a hol 1886-tói 1895-ig készpénzfizetés volt gyakorlatban, az évi tartozás mennyisége az erre a 10 évre eső átlag szerint állapíttatik meg. (Kir. Curia I. G. Zs. 1/1902. 1902 szeptember 18.) 1630. A férj azon kötelezettségén, hogy mint családfő a neje tartásáról gondoskodni köteles, nem változtat az, hogy a nőt a különélésre önhiháján kívül a férjnek bekövetkezett elmebetegsége és elmegyógyintézetbe élhelyeztetése kényszerítette.