Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

XLVII XVI. AZ ÍTÉLT DOLOG HATÁLYA. Az itélt dolog lényege a jogvitának az anyagi jogszabályok szerinti eldöntésében áll; következéskép valamely követelésnek lejárt egyes havi részletei iránt indított perben keletkezett jogerős itélel, a perbe vitt jogra mint egészre vonatkozván, kihatással van a többi hónapokra ugyanaz alapon igényelt részletek iránti kötelezettségre is. 1643. 44. Az itélt dolog kifogásával nem csak az alperes, hanem a felperes is -élhet, mert az alperes kifogásaival és támadásaival szemben a felperesnek épen oly joga van az itélt dologra hivatkozni, mint az alperesnek a keresettel szemben. 1643. 44. Felperes itélt dolog kifogásával sikeresen nem élhet akkor, ha alperes ellenkövetelése a köztük folyamatban levő más perben Ítélkezés tárgyát képezte ugyan, azonban az ítélet még nem jogerős ; mindazonáltal e miatt az alperes ellenkövetelésének érdeme felett a jelen perben dönteni nem lehet. 1662. 88. Nem forog fenn itélt dolog esete, ha felperes az előzően indított keresetét a kölcsönügylet jogalapjára fektette, pervesztessége után indított ujabbi keresetében pedig követelésének a jogtalan gazdagodás alapját adta. 1733. 262. ítélt dolognak csak oly viszonyra vonatkozó birói döntés tekintendő, mely keresetnek vagy viszonkeresetnek és ugyanazon peres felek perbenállása mellett képezi tárgyát; következéskép nem forog fenn itélt dolog, ha az Ulető követelés más felek között folyamatban volt perben sem kereset, sem viszonkereset tárgyát nem képezte, hanem csak a hagyaték állagának megállapítása szempontjából számíttatott fel. 1778. 362. ítélt dolog esete forog fenn, ha a nő a férje ellen ugyanazon az alapon ideiglenes nőtartás iránt indított keresetével érdemleges Ítélettel elutasíttatott. 1801. 416. XVII. AZ ÜGYVÉDI RENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. (1874: XXXIV. t.-c/,) Ha az ügyvéd abban a perben, a melyben ügyfelét képviseli, az ellenféllel szemben a perköltséget felszámítja, nincs gátolva abban az esetben, a mikor ügyvédi díját ós kiadását saját ügyfelétől követeli, díjjegyzékében attól eltérő felszámítást tenni. 1642. 42. Az ügyvéd oly eljárásáért, mely szerint a megbízó fél külön utasítása nélkül a per tárgyára nézve harmadik személytől műszaki felvilágosítást