Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

XLVIII szerzett, díjazást jogosan nem igényelhet és a megbízás nélküli ügyvitel szabályai az ügyvéd ily irányú ténykedésére alkalmazást nem találnak. 1642. 42. Fel kell tenni azt, hogy mindenki, és különösen az ügyvéd, ha ezt magának vagy másnak különös meg terhel te tése és jogos érdeke sérelme nélkül megteheti, a vele ügyleti kérdésben érintkezővel szemben a közönséges gondosságnak azt a fokát fejti ki, a mely alkalmul szolgálhat arra, hogy a vele ügyleti kérdésben érintkező ebből az ügyleti kérdésből kifolyóan a netáni vagyoni hátránytól esetleg megóvassók. 1739. 275. Az ügyvéd irodájában állandóan alkalmazott irnok rendszerint nem tekinthető ugyan felhalalmazottnak arra, hogy főnöke nevében fizetéseket jogbatályosan elfogadjon, ha azonban a főnök tapasztalván azt, hogy Írnoka az illető adóstól egyes részleteket behajtott, sem írnokát a részletek további felvételétől el nem tiltotta, sem az adóst nem figyelmeztette arra, hogy az írnoknak teljesítendő fizetéseket hatályosoknak el nem fogadja, — olyannak tekintendő, mint a ki a nevezett Írnokot a további részleteknek ezután is az ő nevében felvételére meghatalmazta. 1739. 275. XVIII. A TELEKKÖNYVI JOG. A telekkönyvi intézmény jogi természete nem engedi meg azt, hog\r jogilag létre nem jött avagy esetleg megszűnt kötelem biztosítására nyert zálogjog egy más esetleg létrejött és esetleg fennálló kötelem biztosítására vagy kielégítésére szolgáljon ; következéskép a hitelező a részére bekebelezett zálogjog alapján és ennek elsőbbségével az árverésen eladott ingatlan vételárából nem követelhet kielégítést, ha a bekebelezés alapjául szolgált okiratnak ama tartalmával szemben, mely szerint az adósnak az okiratban kitett összeg váltók mellett tényleg kifizettetett és így egy már befejezett kölcsönügylet létrejött, az nyert bizonyítást, hogy a hitelező az okirat kiállításakor az okiratban kitett kölcsönt még ki nem szolgáltatta, hanem az okiratot kiállítónak csak azután az esetről-esetre benyújtott tárczaváltók mellett szolgáltatta ki a kölcsön értékét ós csak ilyen váltókat képes visszaadni. 1699. 181. Az a vevő, a ki az ingatlan megvétele alkalmával tudomással bírt arról, hogy azt egy harmadiknak járó, de telekkönyvileg nem biztosított tartási kötelezettség terheli, sikerrel nem hivatkozhatik arra, hogy mint jóhiszemű szerző fél, ki a telekkönyvbe bizva vette meg az ingatlant, az ezzel egybekapcsolt teherért nem felelős. 1731. 258. Az 0. P. T. 457. §-a értelmében a jelzálogjog kiterjed a zálogtárgy minden részére, növedékére, tartozékaira, következéskép a hasznokra is tekintet nélkül arra, hogy a zálogjog a hitelező javára a jelzálogos ingatlan, jövedelmeire kifejezetten bekebeleztetett-e vagy sem. 1764. 331.