Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

116 Egyebekben felperes panasza lényegileg alapos. A felebbezési bíróság ugyanis a felebbezést nyilvános előadás útján intézvén el, az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével azért utasította el, mert felperes keresetét a közadós fizetésének megszüntetése és ennek alperes előtt ismert voltára alapította, már pedig a felebbezési bíróság a nála vezetett és hivatalból betekintett czégjegyzékekből arról győződött meg, hogy a felperesi közadós a czégjegyzékbe bevezetve nem volt, ezért tekintettel a K. T. 149. §. 3. pontjának és 224. §. pontjának rendelkezésére és arra, hogy nem merült fel olyan adat, miből megállapítható volna, hogy az illető közadós közkerereti vagy betéti társaság volt, a felperesi közadós kereskedőnek, helyesen kereskedelmi társaságnak nem tekinthető. Azonban az S. E. 175. §-a szerint a mennyiben a felebbezés szóbeli tárgyalás nélkül intéztetik el, a határozathozatalban az elsőbirósági iratokból, ideértve az Ítéletet is, megállapítható tényállás az irányadó; továbbá az, hogy valamely egylet kereskedelmi társaságnak tekintendő-e, jogkérdés, a mi a megállapított tényekből dönthető el; ámde a felebbezési bíróság nem terjeszkedett ki arra, hogy ez iránt az elsőbirósági iratokból minő tényeket talált felhozottaknak és meg- vagy meg nem állapíthatóknak, sőt az elsőbirósági iratok tartalmából az tűnik ki, hogy sem arra, hogy a felperesi közadós kereskedelmi társaságnak tekintendő, sem ennek ellenkezőjére tüzetes tények ott fel sem hozattak, és hogy ebben a kérdésben a felek között ott jogvita sem volt. Ilyen körülmények között a S. E. 177. §. szerint a felebbezési bíróság, ha a czégjegyzék betekintését szükségesnek találta és ez által kétségtelenül a bizonyításfelvételt, habár nem is határozattal, elrendelte, és ha az eldöntendő jogkérdés szempontjából a ténybeli állításokat kimerítőknek nem találta, és ez okból az ügy földerítése a felek meghallgatását tette szükségessé, tartozott volna szóbeli tárgyalást kitűzni és erre a feleket megidézni; minthogy pedig a felebbezési bíróság ezt nem tette és így az összes döntő ténykörülményekre különben is hiányos ténymegállapítása szabálytalan is, és ez ok miatt az ügy a felülvizsgálati eljárásban érdemi eldöntésre nem alkalmas, a S. E. 204. §. alapján a felebbezési bíróság ítéletét fel kellett oldani és a felebbezési bíróságot szabályszerű eljárásra utasítani. (Kir. Guria I. G. 312/1902. 1902 november 27.)