Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)
117 1671. A S. E. 28. §-ának a kereset beadásához fűzött jogi hatálynak fentartására vonatkozó rendelkezései nincsenek korlátozva a magánjogban foglalt szabályokra, hanem kiterjednek a szerződésekben foglalt, a magánjogi törvényt pótló kikötésekre is. Ha a szerződés tartalma a szerződő felek akaratát világosan kifejezi és a szerződő felek egyike sem állítja, hogy a szerződés nem tartalmazza egyező akaratukat vagy hogy egyező akaratuk egy része az okiratba fel nem vétetett, a szerződés értelmezésére ok fenn nem forog, tartalmától eltérő értelmezésnek, a szerződés tartalma kibővítésének vagy a szerződéstől eltérő akaratnyilvánítás megállapításának helye nincs. Ügyállas: L. D.-né közjegyzői okirat alapján, mely szerint a férje arra kötelezte magát, hogy a válúkereset megindításától a jogerős Ítélet meghozataláig nejének évi 10,000 K tartásdíjat negyedévenkénti részletekben fizet, a férje ellen kielégítési végrehajtást kért 2500—2500 K lejárt negyedévi tartásdíj iránt, a midőn is kérvényéhez hiteles felzetet csatolt annak kimutatására, hogy férje ellen a bontópert a budapesti kir. törvényszéknél megindította. A férj a foganatosított végrehajtás megszüntetése iránt pert indít neje ellen azon az alapon, hogy a budapesti kir. törvényszék a válókeresetet illetékessége hiányából elutasította, minek következtében a keresetindítás jogilag nem létezik és így a végrehajtás megszüntetendő. Alperes ezzel szemben hivatkozik arra, hogy az elutasító végzés kézbesítésétől számított 30 napon belül a válókeresetet az illetékes n—i kir. törvényszéknél megindította, a mivel a végrehajtás hatályát fentartotta. A felebbezési bíróság a végrehajtást hatályon kívül helyezte, ellenben a kir. Guria felperest keresetével elutasította a következő okokból: Alperes elsősorban azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, a midőn nem tette mérlegelése tárgyává azt a körülményt, hogy felperes a jelen per tárgyát képező végrehajtásnak megszüntetése iránt ezt megelőzőleg már pert indított s hogy az ott hozott ítéletek alapján ítélt dolog esete forog fenn. Ez a panasz a S. E. 197. §-a értelmében tekintetbe vehető nem volt, mert a felebbezési bíróság ítéletében nincs nyoma annak, hogy alperes ezt a kifogást akár az elsőbiróságnál, akár a felebbezési bíróságnál érvényesítette volna.