Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

1Í5 1670. A fizetések megszüntetése a megtámadási jog alapjául csak akkor szolgálhat, ha a közadós kereskedő volt. Az, hogy valamely egylet kereskedelmi társaságnak tekintendő-e, jogkérdés, a mi a megállapított tényekből dönthető el. Ha a felebbezési bíróság a pernek nyilvános előadása esetében azt találja, hogy az elsőbirósági iratokban, illetőleg az Ítéletben foglalt ténybeli állítások az eldöntendő jogkérdés szempontjából nem kimerítők s ez okból az ügy felderítése a felek meghallgatását teszi szükségessé, a S. E. 177- §-a értelmében szóbeli tárgyalást kitűzni és erre a feleket megidézni tartozik. Ügyállás: K. I. a h—i ifjúsági segélyegylet ellen 2000 K s jár. erejéig 1900 deczember 21-én biztosítási, majd 1901 január 8-án kielégítési végrehajtást foganatosított. A nevezett egylet ellen 1901 január 20-án csőd nyittatván, a tömeggondnok ezeket a végrehajtásokat keresettel megtámadja a Gs. T. 27. §-a alapján azért, mert K. I. a végrehajtás foganatosításakor tudomással birt arról, hogy ugyanakkor a közadós fizetéseit már megszüntette. Alperes elutasítást kért, mert az egylet a végrehajtás foganatosításakor fizetésképtelen nem volt, hanem a 2000 K kifizetését azért tagadta meg, mivel erre harmadik személy igényt támasztott és így az egylet addig, míg e kérdésben Ítélet nem hozatott, nem tudta, kinek fizessen. Az elsóbiróság az alperes javára foganatosított biztosítási és kielégítési végrehajtást a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak kimondotta, ellenben a felebbezési bíróság a pernek nyilvános előadása után felperest keresetével elutasította, a kir. Guria pedig a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta és ezt a bíróságot tárgyalás tartására és további eljárásra utasította a következő okokból: Felperes a felebbezési bíróság ítéletét anyagi és eljárási jogszabály megsértése okából támadja meg. Felperesnek az a panasza, hogy a fizetések megszüntetése a csődjog szempontjából akkor is jelentőséggel bir, ha a közadós nem kereskedő : alaptalan; mert a fizetések megszüntetése a megtámadási jog alapjául csak akkor szolgálhat, ha a közadós kereskedő volt. (Hasonlóan határozott a kir. Guria 1898. G. 201. és 1900. G. 511.* szám alatt.) * Lásd IV. kötet 36 és VI. kötet 319 lapján. 8*