Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

113 tényállása és a tárgyalási jegyzőkönyvek szerint változatlanul fentartotta, mégis azzal, és csak azzal az eltéréssel, hogy útóbb megjelölte neki átadandó gyanánt az sz.-j. pusztai kőbányát mint olyant, mit alperes az illető kőzetek kiaknázására másnak haszonbérbe adván, felperestől elvont, továbbá reá mutatott arra, hogy az N. község határában az érseki uradalmi birtokon van egy művelés alatt nem levő márványbánya, a mit felperes birtokban nem tart, azt azonban felperes, hogy ezt alperes, vagy más az illető kőzetek kiaknázására tényleg használja, vagy hogy felperest alperes annak birtokba vételében bármiként akadályozta, nem is állította. Felperes tehát nem indított megállapítási keresetet és ilyenné keresetét nem is módosította; és így már azért sincs helye a felülvizsgálati kérelemben felhozott annak az érvelésének, hogy legalább az alperesnek minden irányban átadási kötelezettsége állapítandó meg, vagyis a jelen per, mint megállapítási kereset döntendő el. Az A) alatti haszonbérleti szerződést, mint haszonbérbeadó az alperes nem saját személyében, hanem mint az e—i érsekség javadalmasa kötötte meg; továbbá az A) alatti szerződés szerint a bérlemény tárgya nem az alperesnek magánvagyona, hanem az e—i érsekség javadalma; következésképen nem lehet helye annak, hogy alperes a bérlemény tárgyának átadására saját személyében köteleztessék, mert alperes a bérlemény tárgyáról némi korlátok között csak mint javadalmas és csak ennek tartama alatt rendelkezhetik. Az A) alatti haszonbérleti szerződésben helyileg tüzetesen nincs meghatározva az, hogy az egyes községek határában hol léteznek azok a kőzetek, a melyeknek kiaknázása a haszonbérlő részére leköttetett, sőt az A) alatti haszonbérleti szerződés szerint, mint ez már fent ismertetve volt, tulajdonképen a bérlemény tárgya az a jog, hogy az illető uradalmi birtokon úgy a már nyitott bányákban, mint a még fel nem tárva levő bizonyos kőzetek összeségét a haszonbérlő a meghatározott időn keresztül a maga részére kizárólagosan kiaknázhatja. A haszonbérleti szerződés jogi természetéből következik, hogy a haszonbérbeadó külön kikötés nélkül is a bérleményt a bérlet kezdetén a haszonbérlő rendelkezésére bocsátani tartozik; az A) alatti szerződésben foglalt az a kikötés tehát, hogy az akkor művelés alatt álló, vagy állott kőbányák és a tüzetesen megjelölt tartozékok haszonbérlőnek a haszonbérbeadó részéről az 1895. év január első 8 napjában jegyzőkönyv és leltár mellett adandók Curiai határozatok. VIII. 8