Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

105 tekintetében hallgattattak ki; minthogy pedig az ily irányú tény­beli kérdésekre nézve az építési szakértők is kellő szakértelemmel birnak és a felebbezési bíróság ezeknek véleményéből is megalkot­hatta meggyőződését a tényállásra nézve, ennélfogva nem sértett a felebbezési bíróság eljárási jogszabályt azzal, hogy külön még gázmű szakértők meghallgatását el nem rendelte. Alaptalan továbbá alperesnek az a panasza, hogy a felebbe­zési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy a 7. alatt csatolt levél téves értelmezésével eme levél tartalmából a felperesnek jog­ról való lemondását ki nem mondotta. Habár téves és anyagi jogszabályt sért a felebbezési bíróság ítéletének az az indokbeli kijelentése és ebben a részben alperes felülvizsgálati panasza alapos, hogy felperes a '/. alatti levél alá­írása idejében a miatt, mert még maga sem tudhatta munkakép­telenségének természetét és kártérítési igényének mibenlétét és mennyiségét, igényéről a 7. alatti levélben le nem mondhatott volna, mivel lemondani a terjedelmére nézve még ismeretlen mérvű jogi igényről is érvényesen lehet; de minthogy felperes eme levél tartalma szerint alperessel szemben azt a kártérítési összeget nyugtatta, a melyet a biztosító társaság kiutalt s ez alka­lomból jelentette ki «ez úttal», hogy a balesetből támasztott igé­nyei ezzel kielégíttettek, ez a kijelentés pedig 1897. évi január hó 1-én és tehát a megállapított tényállás szerint az 1896. évi július 29-én történt baleset után azon a 8 hónapon belül történt, a med­dig a felebbezési bíróságnak az elsőbiróság Ítéletéből átvett tény­állása szerint felperes felgyógyúlása után megszakításokkal még az alperes gyárában dolgozott, az pedig nem nyert megállapítást, hogy felperes már ez idő alatt is alperessel szemben a balesetből igényeket támasztott volna, ennélfogva a felebbezési bíróság helye­sen értelmezte a 7. alatti levelet akként, hogy abból a felperesnek kártérítési igényéről való lemondása az alperessel szemben bírói­lag meg nem állapítható. Végül alaptalan alperesnek az a panasza is, hogy a felebbe­zési bíróság anyagi jogszabályt sértett, a mikor a szakértők véle­ménye alapján az alperes gondatlansága és a baleset közötti oko­zati összefüggést és abból folyóan alperes kártérítési kötelezettsé­gét megállapította. Az, hogy alperes követett-e el mulasztást és ez okozati össze­függésben áll-e a felperest ért balesettel, jogkérdésre vonatkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom