Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

104 1668. Lemondani a terjedelmére nézve még ismeretlen mérvű jogi igényről is érvényesen lehet. Az, hogy alperes követett-e el mulasztást és ez okozati összefüggésben áll-e a felperest ért balesettel, jogkérdésre vonatkozik. A munkaadó köteles akkor, a mikor a munkára vállalkozik, vagy maga vagy megbízottja által a helyszínén meggyőződést szerezni arról, hogy a teljesítendő munkához mily munkaerő s mily eszközök szükségesek; ha ebbeli kötelezettségét elmulasztotta és kellő állványok hiányában a munkánál alkalmazott segédmunkását baleset érte, az ebből származó kárért felelősséggel tartozik. Ügyállás : H. J. heti 12 K fizetés mellett segédmunkás volt K. K. gyárosnál, a kinek megbízásából 1896 július 29-én egy kőmívessel elment a megjelölt házba oly czélból, hogy ott a falban levő légszeszlámpát kivegyék és magasabbra helyezzék. Ezt olykép akarták végezni, hogy a fal mellé állítottak két dupla létrát, erre helyeztek el egy deszkát, erre mindketten ráállottak és így akarták a lámpát magasabbra helyezni; azonban a munka közben a két létra felbillent és mindkét munkás lezuhant, minek következtében H. J. oly súlyos sérülést szenvedett, hogy hónapokon keresztül nem tudott dolgozni, később aztán megszakítással ugyan, de más természetű munkánál még nyolcz hónapig dolgozott a gyárban, de utóbb erre is képtelen lett. H. J. pert indít a volt munkaadója, K. K. ellen és kérte a munkaképtelenség beállta időpontjától kezdve heti 12 K kártérítésben marasztalni. A felebbezési bíróság alperest 1901 július 29-től kezdve hetenkénti 7 K 20 f fizetésére kötelezte, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő okokból: Alaptalan alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság eljárási jogszabályt sértett, a mikor mellőzte a gázmű szakértőknek alperes részéről kért meghallgatását és ebből kifolyólag meg nem állapította a döntő ténykörülményekre vonatkozó tényállást. A felebbezési bíróság ugyanis az elsőbirósági eljárásban már kihallgatott építési szakértők többségének véleményét bizonyítékul elfogadta, a mely szakértők pedig a baleset történtekor felperes részéről végzett gázlámpa-beillesztési és megerősítési munka, s ennek a munkának helyszíne és az akkor alkalmazott állványok