Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

lül sére kötelezte, a felebbezési bíróság ezt az ítéletet helybenhagyta azzal, hogy a teljesítési határidő a munkanapokat illetőleg az ítélet jogerőre emelkedését követő napon kezdődik és minden egyes alperesre nézve azon nap számszerinti összegének megfelelő napon jár le, a hány napnak a ledolgozására mindegyik alperes külön-külön köteleztetett, a munkanapoknak megfelelő és ezeket helyettesítő pénzösszeg fizetésére nézve pedig a munkanapoknak a fentebbiek szerint meghatározott lejárati napjától számított 15 nap leteltével áll be a fizetési kötelezettség, a kir. Curia: felperes felülvizsgálati kérelmének részben helyt adott és a felebbezési bíróság Ítéletét e kötelezettség teljesítésről rendelkező részében oly módon változtatta meg, hogy a marasztalt alperesek arra köteleztetnek, hogy a felebbezési bíróság Ítéletében feltüntetett kézi napszámok leszolgálása végett felperesnél, illetve a munka felhasználásával megbízott alkalmazottjánál 8 nap alatt jelentkezzenek és azt a felperes által meghatározandó időben, helyen és munkában eltöltsék, mert ellenkező esetben jogában álland felperesnek az összes még le nem szolgált kézinapszámnak a felebbezési biróság ítéletében meghatározott egyenértékét, minden egyes alperestől a mulasztás bekövetkeztével azonnal végrehajtás utján megvenni, egyebekben felperest, valamint alpereseket is felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokokból: Felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy még abban az esetben is, ha alperesek a teljesítésre kitűzött határidőben a munkát meg nem kezdenék vagy félbeszakítanák, felperest a le nem szolgált munkanapok egyenértékének megvételére csak az összes munkanapok leszolgálására kitűzött idő lejártával további 15 nap eltelte után jogosította fel, alapos; mert a kézi napszámok sikeres felhasználásának feltétele attól függ, hogy azok abban az időben teljesíttessenek, a mikor azt az időszakonkint felmerülő szükségletek megkövetelik, miből jogszerűen következik, hogy a munka követelésére jogosult fél a napszámokat önkényüleg pénzbeli tartozásra át nem változtathatja ugyan, de másrészről arra sem köteles, hogy a kötelezett hibájából kellő időben nem teljesített szolgálmányt oly időben elfogadja, a mikor azt már sikeresen fel nem használhatja, hanem ebben az esetben a kötelezett féltől a munkateljesítés helyett annak értékét követelheti. Minthogy pedig a felebbezési biróság tényállása szerint fel-