Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

79 Ügyállás : S. Imre végrehajtást vezetvén a dr. V. Béla ügyvéd, mint ügygondnok által képviselt Gy. Károly hagyatéka ellen, ez alkalommal lefoglaltattak és letiltattak az örökhagyó adósainál künnlevő követelések. A végrehajtási ügyben eljáró kir. járásbiróság magát a végrehajtató S. Imrét bizta meg a követeléseknek per útján való behajtásával, a ki az adósok ellen 1200 K és jár. iránt a pert meg is indította. Az elsőbiróság felperest keresetével elutasította és a dr. V. Béla ügygondnok által képviselt hagyatékot alperesek részére perköltségben marasztalta és felperes ügyvédének munkadíját a hagyaték terhére állapította meg. Az Ítélet ellen a perköltségre nézve dr. V. Béla ügygondnok felebbezéssel élvén, a felebbezési bíróság az alpereseknek járó perköltségben felperest marasztalta és ügyvédének munkadíját ő vele szemben állapította meg, a kir. Guria pedig felperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő okokból: Felperes elsősorban azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a végrehajtást szenvedett Gy. Károly hagyatéka részéről, ügygondnokának dr. V. Béla ügyvéd felebbezését elfogadta s ez alapon az elsőbiróság ítéletét bírálat alá vette, annak ellenére, hogy a nevezett ügygondnok a perbe be nem folyt, abban ügyfélként el nem járt. Ez a panasz alaptalan, mert kétséget nem szenvedhet, hogy dr. V. Béla ügyvéd annak következtében, hogy az elsőbiróság az általa, mint ügygondnok által képviselt hagyatékot perköltségben marasztalta és kinek az elsőbiróság ítélete kézbesíttetett, az ítélet ellen felebbezéssel élni jogosítva volt, következéskép helyes a felebbezési bíróságnak az az eljárása, hogy a nevezett ügygondnok felebbezése alapján az elsőbirósági ítélet megvizsgálásába bocsátkozott. Felperes továbbá azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság megsértette az 1881 : LX. t.-cz. 124. és 148. §§. rendelkezését, a midőn őt, és nem a végrehajtást szenvedett hagyatékot vagy a végrehajtási tömeget marasztalta a perköltségben. Ez a panasz sem bír jogszerű alappal, mert az 1881 : LX. t.-cz. 124. §. ut. bek. értelmében a végrehajtásilag lefoglalt és letiltott követelés behajtására szükséges költséget a végrehajtató tartozik előlegezni, a 128. §. szerint pedig a lefoglalt követelés behajtására fordított és bíróilag megállapított költség és díjak az alapperbeli követelés járulékaihoz számíttatnak, a miből figyelemmel arra is, hogy a végrehajtást szenvedő hagyaték ügyfélként perben nem állván, költségben nem marasztalható, az következik,