Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)
74 Áttérve alperes csatlakozási kérelmére, alperes a S. E. 190. §. rendelkezése ellenére csatlakozási kérelmében nem jelölte meg azt, hogy a felebbezési biróság Ítéletének a kötbér iránt támasztott viszontkeresetére vonatkozó részét mely alapon támadja meg; egyébiránt állandóan követett birói gyakorlat az, hogy a késedelmes teljesítés esetére kikötött kötbér nem követelhető akkor, ha az utólagos teljesítés a kötbérhez való igény fentartása nélkül elfogadtatott ; már pedig a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint alperes az utólagosan rendelkezésére adott uszályhajót használatba vette a nélkül, hogy a kötbérhez való igényét fentartotta volna; következésképen helyes a felebbezési biróságnak az a jogi döntése, a mely szerint alperest kötbérre irányuló viszonkeresetével elutasította és így erre vonatkozóan az alperes csatlakozási kérelmét el kellett utasítani. Ellenben alperes részéről az egyéb fentartott viszonkereseti követelésére vonatkozóan csatlakozási kérelmében felhozott panasz alapos. A felebbezési biróság ugyanis e tekintetben alperest viszonkeresetével egyedül azért utasította el, mert a károk arra vezethetők vissza, hogy alperes megbízottja a bérleti szerződés megkötése előtt a kérdésben levő hajókat nem csak hogy meg nem vizsgálta, hanem azokat meg sem tekintette, miből önként következik, hogy az említett mulasztással okozati összefüggésben álló anyagi hátrány elperes, illetve jogelődjének terhére nem róható. A felebbezési biróságnak ez az indokolása jogilag téves, mert nincs jogi akadálya annak, hogy ingó dologra nézve megrendelés útján és az ingó dolog megtekintése nélkül bérleti szerződés joghatályosan létesíttessék, következésképen ilyen esetben is bérbeadó a szerződésileg kikötött minőségű dolgot tartozik a bérlőnek átadni, és a bérlőre nézve jogilag egyáltalában nem mulasztás az, hogy az illető dolgot a szerződés megkötése előtt meg nem vizsgálta vagy meg nem tekintette, a bérbeadónak esetleges kártérítési kötelezettsége tehát az illető dolog kikötött minősége szempontjából jogilag kizárva ily esetben sincs. Minthogy pedig a felebbezési biróság az alperesnek ez iránt a viszonkereseti követelése iránt a tényállás minden irányban megállapításába nem bocsátkozott és így a tényállás e hiánya miatt alperes ez iránt támasztott víszonkeresete a felülvizsgálati eljárásnál érdemi eldöntésre jelenleg nem alkalmas, ezeknél fogva a S. E.
