Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

71 ellenszolgáltatás, vagy is a kikötött készpénzbeli járandóság nem az alperes vállalatának ingósága, hanem magának alperesnek egyéb követelése. Ilyen körülmények között nem ütközik anyagi jogszabályba a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, a mely szerint alperes vállalatának ingóira és alperest felperestől megillethető készpénzbeli járandóságra felperes tulajdonjogát meg nem ítélte; e részben tehát felperes felülvizsgálati kérelmét el kellett utasítani. A végrehajt, törvény 243. és 244. §§-ok egybevetéséből nyilvánvaló, hogy a zárlat feloldásának kérdése felett nem a zárlat igazolása iránt folyamatba tett perben, hanem külön kell határozni, és ennek a határozatnak hozatalára a zárlatot elrendelő bíróság van hivatva, mely ellen külön felfolyamodásnak van helye ; szabálytalan tehát, hogy a felebbezési bíróság a zárlat feloldása iránt ítéletében határozott és így e részben felperes felülvizsgálati kérelmének helyet kellett adni és a felebbezési bíróság ítéletének e részben megváltoztatásával a zárlat feloldása iránt a határozat hozatalát mellőzni. Igaz ugyan, hogy a végrehajt, törv. 251. §. szerint a zárlat által okozott költségnek viselése kérdésében a zárlat igazolása iránt folyamatba tett per bírája van hivatva határozni, és hogy a jelen per felperes által alperes ellen ennek a vállalatában lévő ingóira kieszközölt zárlat igazolására is szolgálván, az eljárt felebbezési bíróság jelenleg a zárlat igazolására folyamatba tett pernek birája ; mégis helyes a felebbezési bíróságnak az az eljárása, hogy a zárlat által okozott költségnek viselése kérdése tárgyában Ítéletében nem határozott, mert a fentiek szerint a zárlat feloldva még nem lévén, jelenleg a zárlat által okozott költség összege még meg sem határozható; e részben tehát alperes felülvizsgálati kérelmét el kellett utasítani. Mindkét fél részben nyertes és részben vesztes lévén és alperes felebbezése részben sikerre vezetvén és részben sikertelen maradván, nem ütközik a S. E. 110. és 168. §§-ok rendelkezésébe a felebbezési bíróságnak az az intézkedése, a mely szerint az elsőbírósági és felebbezési eljárás költségét felek között kölcsönösen megszüntette; e részben tehát mindkét fél felülvizsgálati kérelmét el kellett utasítani. A felülvizsgálati eljárás költsége a S. E. 204. §. értelmében a felek között kölcsönösen azért szüntettetett meg, mert mindkét