Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

60 Ezek a panaszok sem birnak megállható alappal; mert ha az egyik szerződő fél az érvénytelen jogügylet alapján szolgáltatást teljesített, ennek jogi következménye nem az, hogy a másik fél ama jogát, melyről az érvénytelen ügylettel lemondott, nem érvényesítheti, hanem az általánosan elfogadott s a jelen ügy megbírálásánál alkalmazandó 1886: évi VII. t.-cz. 22. §-ának végső bekezdésében is kifejezést nyert jogszabálynál fogva, egyedül az, hogy a jogügyletet létesített felek a jogügylet érvénytelensége esetén kötelesek egymásnak mind azt visszaszolgáltatni, a mit az érvénytelen jogügylet alapján kezeikhez vettek, miből jogszerűen következik, hogy alperesnek a jogérvényes birói Ítélettel részére megítélt tartásdíj iránti követelése a maga épségében fennáll, s az csak annyiban korlátolható, a mennyiben felperes követelheti, hogy az általa részint készpénzben, részint élelmi czikkekben teljesített szolgáltatás értéke abba beszámíttassék. Minthogy pedig a felebbezési bíróság tényállása szerint alperesnek az a követelése, melynek mégvétele végett a végrehajtás az 1899. évi április hó 24-ik napján Sp. IV. 7/6. sz. alatt hozott végzéssel elrendeltetett, tőkében és járulékokban 952 K 65 f.-re rúg, míg alperes ezzel szemben 747 K 30 f. értékű szolgáltatást teljesített, minthogy továbbá a bíróság a S. E. 64. §. értelmében szabadon mérlegelhette, hogy a félnek a végrehajtási kérvényben előterjesztett nyilatkozata milyen jelentőséggel bir, és felperes ki nem mutatta, hogy a felebbezési bíróság a tényállás megállapításánál jogszabályt sértett volna, következően a felebbezési bíróság által megállapított tényállás a S. E. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, annálfogva az anyagi jogszabályoknak megfelel a felebbezési biróságnak az a jogi döntése, mely szerint felperest a végrehajtás megszüntetésére irányzott keresetével elutasította és alperes végrehajtási jogát egyedül a felperes által teljesített szolgáltatás értékéig korlátozta. (Kir. Curia I. G. 207/1902. 1902 október 22.) 1650. A S. E. 28. §-a szerint a pergátló kifogások a per érdemétől elkülönítve tárgyalandók és végzéssel eldöntendők; ha tehát a felebbezési bíróság a pergátló kifogástvégzés helyett helytelenül ítélettel döntötte el, ebbeli