Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

(il határozata végzésnek, a fél felülvizsgálati kérvénye pedig felfolyamodásnak, s ebből folyóan ugyanaz, habár S napon túl, mégis 15 napon belül nyújtatott be, törvényes időben beadottnak veendő. A csődtömeggondnok pergálló kifogásának hely nem adható az alapon, hogy az ellene beadott kereset csődbejelentés útján a csődbírósághoz tartozik, mert a csődbejelentés nem kereset, s így a járásbíróságnál beadott kereset mint ilyen felett az eljárásra nem a csődbíróság csődbejelentés útján, hanem kizárólag valamely bíróság peres eljárás útján van hivatva, az a kérdés pedig, hogy az alperes csődtömeg fizetésre, vagy a jelzálogul szolgáló ingatlanból való kielégítésnek tűrésére kötelezhető, mint a csődtörvény anyagi részébe vágó, a per érdemére tartozik. Ugyállás: A m—i takarékpénztár P. G. csődtömege és P. G.-né ellen jelzálogilag biztosított adóslevél alapján 1348 K 92 f és jár. iránt pert indított, kérvén alpereseket a tőke, kamat és perköltség egyetemleges kifizetésére kötelezni. II r. alperes nem védekezett, ellenben az I-r. alperes nevében a tárgyalásra megjelent csődtömeggondnok pergátló kifogást tesz, mert a biróság nem illetékes. Ugyanis felperes mint jelzálogos hitelező legfeljebb jelzálogi keresetet tehetne folyamatba, de nem személyes keresetet. A követelés a csődeljárás útján bejelentéssel érvényesítendő. Az érdemben I-r. alperes a követelés valódiságát elismeri. Az elsőbiróság alpereseket itéIetileg a kereseti követelés egyetemleges megfizetésére kötelezte, az Ítélet ellen I-r. alperes felebbezéssel élt és a felebbezési eljárásban pergátló kifogását fentartotta. A felebbezési biróság Ítéletet hozott, mely szerint a pergátló kifogásnak helyt adva, az elsőbiróság Ítéletét feloldotta, ellenben a kir. Guria a felebbezési biróság Ítéletét végzésnek véve, azt megváltoztatta) I-r. alperest pergátló kifogásával elutasította és a felebbezési bíróságot utasította, hogy a per érdemében hozzon határozatot, és pedig a következő indokokból: A S. E. 28. §. szerint a pergátló kifogások a per érdemétől elkülönítve tárgyalandók és végzéssel döntendők el. E szerint a felebbezési biróság tekintettel arra is, hogy az elsőbiróság Ítélete ellen egyedül elsőrendű alperes csődtömeggondnok élt felebbezéssel és elsősorban az elsőbiróság előtt érvényesített pergátló kifogását tartotta fenn, azt a határozatát, mely szerint a pergátló kifogásnak helyet adott, a fent idézett törvény