Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

55 csátotta, megfelelt a K. T. 346. és 347. §-ai rendelkezésének, mihez képest vevőnek az utóbbi törvényszakasz szerint csak jogában, tehát nem kötelességében állott az, hogy a kapott minta minőségét szakértők által megállapíttassa. A K. T. 347. §-a szerint az eladónak is csak jogában áll, tehát nem kötelessége az, hogy az árú minőségét szakértői szemle által megállapíttassa és a K. T. 351. és 352. §§. szerint olyan esetben, mikor a vevőt az árú átvételében késedelem terheli vagy a vevő a vételár megfizetésével késik és az árú még átadva nem lett, eladó az árút hiteles személy közbenjöttével nyilvános árverés útján eladhatja; arra nézve pedig, hogy valamely árú minősége csak szakértők által vagy csak akkor állapítható meg, ha az árú tényleg megvan és előállíttatik, kötelező bizonyítási szabály nem létezik. Ügyállás: F. József pert indítván S. J. ellen, keresetében előadja, hogy alperes 1898 október havában két waggon, vagyis 200 métermázsa babot rendelt meg nála á 18 K 50 f, vagyis összesen 3700 K értékben, azzal, hogy a megrendelt árút a sz—i vasúti állomásra szállítja. Felperes a babot megszerezvén, alperest értesítette az átvétel végett, ki azonban az átvételt megtagadta. Felperes erre a B) alatti közjegyzői okirat szerint figyelmeztette alperest arra, hogy az árút csak ugyanaz év deczember 19-ig fogja megőrizni, s ha azon idő alatt alperes az árúról nem rendelkezik, az ő veszélyére és költségére árverésen fogja eladatni. Alperes az árú átvételét megtagadván, felperes azt deczember 28-án hiteles személy közbenjöttével eladatta, mikor is összesen 2800 K vételár folyt be. Kéri alperest az árkülönbözet, vagyis 900 K és a 48 K 48 f. árverési költség megfizetésében elmarasztalni. Alperes azzal védekezik, hogy felperes, a kivel üzleti összeköttetésben állott, már ezt a vételi szerződést megelőzően kifogás alá eső árút küldött, miért is a 200 mm. babnak szállítása előtt a 6*/. alatti levél szerint felperestől megtekintésre mintát kért. Felperes a mintát elküldvén, minthogy az nem a megrendelt jóminőségű K. vidéki babot, hanem különféle vidéki bab-keveréket tartalmazott, a megrendelt árút a 7. alatti levél szerint kellő időben felperes rendelkezésére bocsátotta, annak átvételét megtagadta. A felebbezési bíróság felperest keresetével elutasította, ellenben a kir. Guria a felebbezési bíróság Ítéletét feloldotta a következő indokolással: Felperes a felebbezési bíróság Ítéletét első sorban azon az alapon támadja meg, hogy a felebbezési bíróság a kereskedelmi