Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

56 törvény rendelkezései ellenére fogadta el alperesnek a per tárgyát tevő 2 waggon bab vétele körül történt eljárását jogosnak. Felperes felhozza azt, hogy alperes az árú minősége ellen annak átvétele előtt kifogást tenni jogosult nem volt, hogy alperes kétszer kért és kapott az ügylet létrejötte után felperestől az árúból mintát és az első minta megkapása után minőségi kifogást nem tett, hanem ilyen kifogással csak a második minta megkapása után, a mikor a bab ára leszállt, tehát a vételi ügylet megkötésétől egy hó múlva élt; hogy az árút a minta csak a mustra melletti vételnél helyettesíti, de ekkor is az árút a vevő átvenni és azonnal megvizsgálni tartozik; hogy ha a jelen esetben az alperesnek küldött minta az árút helyettesíti is, a K. T. 346. §-a szerint alperes az árút megvizsgálni és a netán észlelt minőségi hiányról felperest azonnal értesíteni tartozott volna és hogy el kellett volna rendelni alperes részéről a kapott minta felmutatását. Felperesnek ezek a panaszai nem bírnak megállható alappal. A felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint ugyanis alperes megvett megtekintés nélkül két waggon k—vidéki jó minőségű babot és mielőtt felperes az árút alperesnek elküldötte, alperes felperest arra kérte, hogy a részére küldeni szánt árúból neki felperes a végett küldjön mintát, hogy alperes a neki küldendő árú szerződésszerű minőségéről meggyőződhessék, felperes alperes e kérelmének eleget tett, alperes a kapott mintát haladéktalanul megvizsgálta és szerződésszerű minőségűnek nem találta, erről felperest azonnal azzal értesítette, hogy az árút át nem veszi, hanem a felperes rendelkezésére bocsátja. Ez a tényállás a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, mert felperes ezt a tényállást a most idézett törvényszakaszra visszavezethető alapon meg sem támadta. E tényállás szerint a felek között nem mustra melletti vételi ügylet jött létre és így jelenleg nem nyerhet alkalmazást a K. T 363. §-nak az a rendelkezése, mely szerint, ha a minta fel nem mutattatik, az árú szerződésszerűnek vélelmezendő. A fent ismertetett abból a tényállásból, mely szerint felperes alperesnek, az ennek küldeni szánt árúból küldött és pedig egyenesen a czélból mintát, hogy alperes a neki szánt árú szerződésszerű voltáról meggyőződhessék, jogilag következik, hogy ez a minta az árú minőségének vevő részéről megvizsgálása szempontjából magát az árú összességét helyettesítette és így alperes azzal,