Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)
54 zési bíróság azt is tényállásként megállapította, hogy a gyalogközlekedés és a virágoknak felperes foglalkozásához képest piaczra kicsinyben elárúsítás végett kézi kocsin elvitele akadályozva nem volt; a cselekmény jogellenességének nem létében tehát a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt, a mikor felperest arra a tényállásra alapított kártérítési keresetével, hogy alperes a főbejáratot és a kocsit elzárta, elutasította. (Kir. Guria I. G. 184/1902. 1902 október 21.) 1647. A csatlakozási kérelem beadásának elmulasztása miatt a felülvizsgálati tárgyaláson szóbelileg előterjesztett igazolási kérelemnek hely nem adható, ha az előzően válasziratban nem kéretett. (S. E. 194. §.) A kir. Guria alperes igazolási kérelmének helyt nem adott a következő indokokból: A csatlakozási kérelem beadásának elmulasztása miatt alperes részéről a felülvizsgálati tárgyaláson szóbelileg előterjesztett igazolási kérelemnek hely adható nem volt, mert a S. E. 194. §. szerint a csatlakozási kérelem a válasziratban terjesztendő elő, a válaszirat pedig írásban nyújtandó be, míg alperes a válasziratba foglalandó csatlakozási kérelmet még a felülvizsgálati tárgyaláson sem pótolta. (Kir. Guria I. G. 185/1902. 1902 október 21.) 1648. Abból, hogy eladó a vevőnek ennek kivánatára a küldeni szánt árúból mintát küldött oly czélból, hogy vevő az árú szerződésszerű minőségéről meggyőződhessék, jogilag az következik, hogy ez a minta az árú minőségének vevő részéről megvizsgálása szempontjából magát az árú összességét helyettesítette és így vevő azzal, hogy ezt a mintát haladéktalanul megvizsgálta, eladót a mintának szerződésellenes minőségéről azonnal értesítette és egyúttal az árút eladó rendelkezésére bo-