Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

53 Ügyállás : R. János kertész R. K.-tól egy házat és kertet tartott bérben, azonban a bérfizetéssel hátralékban maradván, a tulajdonos a bérletet neki 1901 augusztus l-re felmondotta és a mikor a bérlő, mielőtt a hátralékos bérösszeget megfizette volna, június 28-án saját kocsiján nemcsak virágokat, hanem egyéb ingóságokat is kezdett az új bérleményére szállítani, a ház főbejáratát, később pedig a kocsit is elzárta. A bérlő pert indít a bérbeadó ellen s az alapon, hogy ez a főbejárat s a kocsi elzárásával a bérlemény használatában és mesterségének gyakorlásában megakadályozta, kártérítésben kéri marasztalni. Alperes azzal védekezik, hogy csak törvényes zálogjogát gyakorolta, a midőn felperest a bérleményen levő dolgoknak elvitelében megakadályozta, de egyébként felperes a gyalogbejáratnál közlekedhetett s ezen át kézi kocsijával virágokat elárúsítás végett a piaczra elvihetett. A felebbezési bíróság felperest keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő okokból: Felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett, a mikor annak ellenére, hogy tényállásként megállapította a bérlemény főbejáratának és felperes kocsijának elzárását, mégis a keresetnek kártérítésre vonatkozó részét elutasította. Ez a panasz alaptalan; mert a felebbezési biróság tényállása szerint felperes, a kinek bérlete 1901. augusztus 1-én megszűnt, a bérlemény főbejáratának és a kocsinak elzárása idejében az alperesnek bérrel volt adósa, s ezt megelőzőleg felperes a bérlemény területéről virágokat az akkor már kibérelt másik bérlemény területére átszállított ; ily tényállás mellett pedig tekintve, hogy alperesnek mint bérbeadónak a bérelt területen levő ingóságokra törvényes zálogjoga volt és alperes az előzmények után a zálogjogának megcsonkításától méltán tarthatott, alperes nem lépte túl a saját joga érvényesítésének határait, a mikor a virágok további elvitelének és ezzel a törvényes zálogjog csonkításának meggátlása végett a bérlemény főbejáratát és az elvitelre használt kocsit, a melyre egyébként a törvényes zálogjog szintén kiterjedt, elzárta; ez a cselekmény pedig annál kevésbbé tekinthető a törvényes zálogjog érvényesítése túllépésének, s tehát jogellenes cselekménynek, mivel nincs nyoma annak, hogy felperes bizonyítani kívánta volna, hogy a kocsival elvinni szándékolt ingókon kivül a bérleményen még a tartozásban levő bérpénzt teljesen fedező értéket képviselő ingók visszamaradtak volna és továbbá mivel a felebbe-