Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

1*0 ságáig az összes hagyatéki vagyon haszonélvezetében maradt, ezzel az özvegyi tartásról lemondott. A felebbezési bíróság felperes özvegyi tartás iránti igényét megállapította és a vagyon jövedelmét hét részre osztva, és ebből a perbe nem vont két gyermekre eső két részt levonva, alpereseket egy gyermekrész, vagyis 177 K 80 f-ben marasztalta, a kir. Guria alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasította, ellenben felperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság ítéletét a tartásdíj összegére és a perköltségre nézve feloldotta és további tárgyalást rendelt a következő indokokból: Alperesek azt panaszolják, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a felperesi kereset jogalapja felett érdemileg határozott, jóllehet a felperes által alperesek ellen 1897. évi 3414. sz. a. beadott keresettel 250 K tartásdíj megvétele iránt folyamatba tett sommás perben hozott jogerős birói Ítélettel már kimondatott, hogy felperes a férje hagyatéka felett kötött osztályegyezségben és a y. alatti egyezségben özvegyi jogczímen érvényesíthető összes igényeiről lemondott, az tehát, hogy felperesnek törvényen alapuló özvegyi joga megszűnt, itélt dolog hatályával bir. Következően a későbbi időre követett részletek iránt indított perben az a kérdés, hogy felperes a törvényen alapuló özvegyi tartást követelhet-e? vizsgálat tárgyává többé nem tehető. Ez a panasz nem bir megállható alappal ; mert a felebbezési bíróság Ítélete a tárgyalási jegyzőkönyv, vagy annak mellékletei nem tartalmazzák azt, hogy alperesek jelen perben a felperesi kereset ellen azt az ellenvetést tették volna, hogy a kereset jogi alapja felett már jogerős birói határozat hozatott, mihez képest a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, midőn oly kifogást, melyet alperesek védelmül föl nem hoztak, s melynek megállapítását nem kérték, az ügy eldöntésénél figyelmen kívül hagyott. Alpereseknek az a további panasza, hogy a felebbezési bíróság helytelenül értelmezte a peres felek illetőségénél fogva alkalmazandó jászkún V.-Statútum 1. §-át, a mennyiben felperes részére özvegyi eltartást itélt, holott szerintük a felhívott Statútum alapján az özvegy haszonélvezetet, és nem özvegyi eltartást követelhet. Ez a panasz szintén alaptalan; mert a jászkún V. Statútum 1. §-a szerint a hátrahagyott özvegyet, özvegyi jog czimen férje vagyonában eltartás (intertentio) illeti meg, következően helyes a felebbezési bíróságnak ez irányban elfoglalt jogi álláspontja.