Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VII. kötet 1901,1902 (Budapest, 1903)

XXXIV A végrehajtási törvén) 169. §-a csak azl tiltja, hogy a végrehajtási szenvedő az ellene kiliizöll árverésen tényleg nem árverezhel : ez a lilalom tehát egymagában nem leszi érvénytelenné azt a megállapodási, a mely szerinl a végrehajtási szenvedő az árverésen való vételt más javára saját pénzével elősegíti. 1434. Hl. Az igénylő és a végrehajtási szenvedő közöli létrejött abból a megállapodásból, hogy oly czélból, hogj a végrehajtást szenvedő további végrehajtásokkal sikeresen ne zaklallassék, a végrehajtási szenvedő ingóira árverést eszközöltetnek, az ingókai az árverésen az igény lő \eszi meg. bérleti szerződés kiállítása mellett végrehajtást szenvedőnél hagyja, további foglalás esetére igényper utján a foglalás alól felmenti és annak idejében a végrehajtást szenvedőnek visszaadja. — jogszerűen következtethető arra, hogy igénylőnek ez a vétele, úgyszintén a bérleli szerződés színleli. 1434. 81. Abból a megállapított tényből, hogy igénylőnek és végrehajtást szenvedőnek ez utóbbi tulajdonát képező ingatlan vételére vonatkozó szerződés kiállításakor nem az volt az akaratuk, hogy közöltük az ingatlanra nézvé vételi vagy általában valamely szerződós csakugyan létesüljön, hanem csupán az, hogy az illető ingatlan és ennek terménye a végrehajtási szenvedő hitelezői elől elvonassék, jogszerűen következtethető, hogy az okiratba foglalt adásvételi szerződós színlelt. 1434. Hl. Az az ügylet, a melynek létesítésénél a felek egyező akarata egyenesén az egyik fél hitelezői elől a kielégítési alap elvonására irányul, ezekkel a hitelezőkkel szemben hatálytalan, és e tekintetben mi befolyással sem bir az, hogy az illető hitelezőknek az ügylel létesítésekör a végrehajtáshoz még joga nem volt, 1434. 81. Midőn az 1886: XXII. t.-cz; 117. §-a éneimében a község vagyonkezelése zár alá helyeztetik, a zárlat elrendelése és annak hatálya birói uton meg nem támadható ugyan, azonban ha a foganatosítás akkép eszközöltetik, hogy a zárlatba a község vagyonán kívül harmadik személy vagyona is bevonatik, az illető fél attól, hog) az anyagi magánjogát polgári peres eljárás útján érvényre juttassa, el nem zárható. 1477. 191. Ha valamely ingatlan zár alá vétetik és zárgondnoki kezeléssel hasznosíttatik, oly harmadik személy, a ki a zárlat állal magái nyilvánkönyvi jogaiban sértve érzi. ebbeli jogail nem érvényesítheti az ingókra nézve szabályozol! igényper rendén a sommás bíróságnál, hanem esetleg a birtokbiróságnál, illetőleg a leiekkönyvi balóságnál. 1477. 191. A jelzálogos hitelező zálogjoga anyagi tartalmánál fogva olyan, meh jogszerű akadályul szolgálhal arra. hogy a jelzálogul szolgáló ingatlan alkatrészei az ingatlan lói külön ingó gyanánt végrehajtásilag eladassanak : mely jognak a végrehaj latóval szemben való érvényesítéséi a jelzálogos hitelező igényper utján is követelheti. 1516. V28V